Page 23 - A kecskeméti példa

A kecskeméti példA

Hogyan tovább?

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta, a Kecskeméti Református Tanítóképző
Intézet Gyakorló Iskolájának énektanára tiszteletben tartotta Kodály Zoltán
tanácsát, hogy az iskolában is folytassa a gyermekek mindennapos éneklését.
Hatalmas akaraterővel sikerült létrehoznia és elindítania egy olyan típusú
általános iskolát, amilyenhez hasonló még addig Magyarországon nem volt.
Iskolai munkájához ösztönzést adott a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Mi-
nisztérium Köznevelés című kiadványában megjelent minisztériumi rende-
let, illetve hivatalos tanterv (I évf. 4. szám 4.o. 1945. aug. 15), amely az álta-
lános iskola minden osztálya számára heti két énekórát írt elő, ezen felül a
felső tagozatban a választható tárgyak között felsorolta a „Társas ének és zene”
tárgyat is heti 3 órában.

Az új oktatási törvény megjelenése nemcsak Szentkirályi Mártára hatott
ösztönzően Kecskeméten, hanem Gulyás Györgyre is. Az általa megálmo-
dott és vezetett, teljesen új felépítésű és (sajnálatos módon csak 1954-ig)
működő békés-tarhosi zenei intézmény meglátogatására 1949. májusában
került sor.

Az ott látott és hallott események inspiráló hatását jelzi Szentkirályi Mártá-
nak a Muzsikáló gyermekek címmel megjelent írása. a Kecskeméti Lapokban
1950. január 29-én . (83. évf. 25. szám. 4. o.)

Többek között ez olvasható az újságcikkben:

„…Az igazgató, – Gulyás György – kedves közvetlenséggel fogadott s az éppen
akkor kezdődő karénekórájára hívott. A másfél óra – mint egy perc repült el. Mad-
rigálokat énekeltek finoman, nagy művészettel, majd az óra második felében
modern kórusokat felnőtteket megszégyenítő technikával és fegyelemezettséggel.
Naponta van karénekórájuk. Ilyen művészi tanulás valóban felüdülés!”

23