Page 3 - Énekiskolák helyzete

1.) A hivatalos tanterv, ami lehetővé tette „egy új, még soha
nem volt iskolatípusnak, az ének-zenei általános iskolának
a létrejöttét…”

A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium KÖZNEVELÉS című okta-
tási hetilapja több, mint 75 évvel ezelőtt az 1945. augusztus elsejei számának
címoldalán számolt be az akkori Országos Köznevelésügyi Tanács alakuló ülé-
séről. Az itt elhangzott megnyitó beszédből idézünk:
„A nevelésnek csak egy célja van: egy bizonyos embertípus kitermelése,
és első kérdésünk az kell hogy legyen, hogy milyen embert is akarunk
formálni?
A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre
kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket. Megtoldhatnám még ezeket
a sajátosságokat, de felesleges. Már a mondottak is eléggé kifejezik, hogy
egész embert akarunk. A nehezebb kérdés az, hogy hogyan érjünk célhoz,
milyen eszközök és utak visznek el odáig.
Így hát forduljunk az embertől a tanterem felé, és kérdezzük meg azt, hogy
milyen legyen a gyerek, aki kezünk alatt van. Erre is egyértelműen tudunk
felelni: legyen egészséges, pozsgásképű, barátságos, életvidám, bizakodó, nyílt
eszű és ítéletű. Adjuk meg a szellemnek, ami a szellemé, és a testnek, ami
a testé.”

E szavak Szent-Györgyi Alberttől, az Országos Köznevelésügyi Tanács akko-
ri elnökétől hangzottak el, és egyik írásának címe segített Egyesületünk név-
választásában is: Psalmus Humanus – Emberi Zsoltár.
A Szent-Györgyi Albert szavait idéző 1945-ös minisztériumi kiadvány követ-
kező augusztusi száma is méltó a felidézésre: az 1945. augusztus 15-i számá-
ban (I. évf. 3. szám) jelent meg az a hivatalos tanterv, amely az általános iskola
minden osztálya számára a felső tagozatban szabad foglalkozásokat engedé-
lyezett heti három órában. A szabad foglalkozások célját abban jelölték meg,
„hogy alkalmat adjanak a tanulók számára egyéni hajlamaiknak megfelelően egyes
gyakorlati munkák végzésére, idegen nyelvek tanulására és a zenével való foglalko-
zásra.”
A zenetanulással kapcsolatban a tanterv heti két énekórát írt elő, ezenfelül
„A társas ének és zene tárgyat” is heti 3 órában. Ehhez kapcsolódóan szeret-
nénk még idézni a tantervből: „Alkalmazkodjunk a gyermek érdeklődéséhez,
adott hangulatához és egyéniségéhez. A »Zenei foglalkozás«-t ne tanítási órának,
hanem játék órának fogjuk fel. A változatos, eleven, mindig szórakoztató játék alatt
a legtöbbet tanulják a gyermekek.”

3