Page 36 - Énekiskolák helyzete

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

Közülük szeretném Sz. Katalin egykori tanítványom levelét, majd a Buda-
pest, XV. kerület ÉLETJEL című közéleti és kulturális lapjában megjelent
írását felidézni.
„Nyolc év szolmizálva – avagy összemuzsikált minket a Rädda…”

1.) Budapest, XV. kerület, Rädda Barnen utcai Ének-zenei Általános Iskola
(most már Rädda Barnen Általános Iskola)
2.) Apukám a Räddával szomszédos Bocskai utcai Általános Iskolában ta-
nított, és tanít ma is, a Räddában pedig órákat adott, így jól ismerte a
tanári kart, az iskola eszmeiségét, és mert nem tartotta szerencsésnek,
ha abba az iskolába járnék, amelynek fõállású tanára, kézenfekvõnek
tûnt, hogy a Rädda tanulója leszek.
3.) Cseszka Edit (halála után Ungár Istvánné, Nagy Katalin, Klári néni
[Tóth Klára, aki Kati néninél csellózott], Herrné Juhász Krisztina.
4.) Még nem tudom igazán, hogy mit szeretnék csinálni. Nem hiszem,
hogy a zene befolyásolta, vagy befolyásolni fogja a „professzionális”
életem, inkább a szabadidõs tevékenységemben lehet megtalálni.
5.) A zene – mondhatom – kitölti az életemet. Nemcsak otthon szól min-
dig a CD lejátszó, de hétközben is rengeteg zenével kapcsolatos tevé-
kenységem van. Idõrendi sorrendben írom le õket, hiszen fontossági
sorrendet nem bírok felállítani.
Hétfõnként járok kórusba, a kórus neve: Viva Voce. A Hubay Jenõ Ze-
neiskolában mûködik, és 3-4 évvel ezelõtt alakult meg. Csernyik Réka
(aki õ maga is Räddás volt) szedte össze az általa ismert régi zeneisko-
lásokat (Räddásokat). Ma már nemcsak zeneisek vagyunk a kórusban,
de a mag, a többség a Räddá ból került ki, mi hoztuk a többieket baráti,
ismeretségi körünkbõl. Fontos számomra, hogy a közös éneklések, kó-
ruspróbák alatt megismertük egymást, és gyakran próbán kívüli prog-
ramjaink is vannak, amelyeken mindig felcsendül a közös ének: házi
bulik, közös nyaralások, kirándulások és a fergeteges „kalapozások” a
Várban. 3 éve vagyok a kórus tagja, és ezalatt az idõ alatt rengeteg ba-
rá tot szereztem ebbõl a közösségbõl.
Szerdánként és pénteken balett órára járok, ami szintén „zenei tevé-
kenység”, hiszen a mozgás és a zene számomra erõsen összefonódik.
A balett, a tánc, a zene vizuális, képi megjelenítése fantasztikus érzés
mintha zenélnék a testemmel.
A csütörtöki programom – immáron 11 éve – cselló óra. Szerintem
a szám önmagáért beszél… Meg kell említenem, hogy itt is nagyon
kedves ismerõsökkel vagyok körülvéve, és ez sem utolsó szempont,
amikor a fáradságot le kell küzdeni, hogy elbattyogjak a Szentkorona
úti iskolába. De mindig megéri.

36