Page 75 - Énekiskolák helyzete

Ének-zenei általános iskolák, Ének-zene tagozatos általános iskolák
És az Énekórák helye a hazai közoktatásban – fÉnyben És árnyÉkban

1999 MŰVÉSZETI NEVELÉS – országos konferencia
1999. február 26-27. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Részlet Pokorni Zoltán oktatási miniszter nyitó előadásából:
„ Az elmúlt évtizedben (…) egyfajta átértékelődés történt: megváltozott a művé-
szeti nevelés szerepe és súlya (…), leértékelődött a művészeti nevelés elismertsége
és funkciója. Én három okát látom.

− Az elmúlt 10 évben számtalan új pedagógiai módszer és iskolatípus jött létre
és működik az önkormányzati iskolák körében is. (...)
Az elmúlt 30-40 évben a zene- művészeti nevelésbe való bekapcsolódásba
(a szociológus szemével nézve) kifejeződött, hogy „azok adják zenei iskolába
a gyereküket, akik adnak magukra.”
Mára (…) az idegennyelv-oktatás, az informatika vált fontossá, és nem a
művészeti nevelés. (…) Eközben meggyőződésem, hogy ezeket a huma-
nisztikus értékeket, amiket a művészeti nevelés közvetít és egyedül
közvetít, – védeni és támogatni kell. (Kiemelés: K.U.K. szerk.)
Véleményem szerint az okok egyik csoportja, ez, amiért a magyar közoktatá-
son belül megváltozott és leértékelődött a művészeti nevelés szerepe, funkciója.
− A második ok, hogy nincsenek háttérintézmények, amelyek a művésze-
ti nevelés tartalmi-módszertani fejlesztését segítenék, és irányt mu-
tatnának az intézményeknek. (Kiemelés: K.U.K. szerk.)
(…) A fiatalság kultúrájának beemelése az oktatásba, művészi ízlésének for-
málása nagyon fontos módszertani probléma és módszertani feladat. Öröm-
mel látom a KOMA-pályázatokban, hogy abban erre koncentrálnak, s ennek
a megújulásnak a pályázatok útján kíván teret, lehetőséget adni.
− A művészeti oktatás harmadik problémája az én szememben az, hogy úgy
érzékeli, az a jó a mai iskolarendszerben, ami mérhető, ami ellenőrizhető,
ami pontszámokban, évszámokba, kvantitatív dolgokban megfogható (…)
Így aztán az iskolában egyre gyakrabban jelenik meg az ismeretközvetítő
művészetoktatás, amelyik zeneelméletre, zenetörténetre, művészettörténet-
re, drámatörténetre koncentrál, és háttérbe szorul az önkifejezés, az alkotó
próbálkozás,, a közvetlen művészeti tapasztalat, az élmény. Odavész a felfe-
dezés, és teremtés öröme, és az ezzel összefüggő játékosság. S így alakul ki,
az, hogy egy óra lesz a többi között, majd kimegyünk a táblához, és levizs-
gázunk Lassus életrajzából, ahelyett hogy énekelnénk azt, amit megírt. (…)

75