Page 4 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

A Kodály-módszer szerepének vizsgálata a 21. századi globalizáció korában
másokat is foglalkoztat, többek között a szakmai körökben közismert Michalis
Patseast, az athéni görög Kodály Konzervatórium és Intézet igazgatóját,
a Nemzetközi Kodály Társaság volt elnökét is, aki a következőket mondta:

„résen kell lennünk, hogy küzdeni tudjunk olyan iskolák ellen, amelyek ’művelet-
len specialistákat’ képeznek. Az új technológiák bevezetése az oktatásba egyen-
súlyban kell maradjon a zenével és a művészetekkel, az irodalom és a történelem
tanítással, különben az eredmény steril lesz.
Az énekórákat vissza kell állítani az alaptantervekbe. És az éneket tehetséges, jól
képzett és jól fizetett zenetanárokkal kell taníttatni.”
(IKS, é. n.)

A nemzetközi tekintélyű és elismert szakember véleménye után most egy
hazai, a közelmúltban, 2020. decemberében megjelent információra szeret-
nénk felhívni a figyelmet, ami megerősíti a kodályi zenepedagógia időszerű-
ségét napjainkban is.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége megbízásából, az EFOP-
3.2.1 Tehetségek Magyarországa kiemelt projekt keretében elvégzett egy több
éves, országos reprezentatív online közvélemény-kutatást, aminek során két
korosztályt, 18-59 éves felnőtteket és 16-19 éves fiatalokat kérdeztek a tehet-
ségről. (…)
Érdekes fejlemény, hogy míg korábban, 2015-ben elsősorban veleszületett
kiemelkedő képességként értelmezték a tehetséget a válaszadók, addig 2020-
ra a kreativitás lett számukra a tehetség legfontosabb eleme. Emellett a fel-
nőttek szerint a logikus gondolkodás, a jó memória, az összefüggések gyors
megértése és a kitartás a tehetség leglényegesebb jellemzői.
(Bővebben: www.tehetseg.hu Beszámoló a MATEHETSZ országos repre-
zentatív közvélemény kutatásának eredményéről 2020. október)

És mindez hogyan illeszkedik a kodályi zenepedagógiához és globalizálódó
világunkhoz? Ezt két kiragadott, különböző időszakból: 1952-ből, és 2006-
ból való, de máig érvényes példával szeretnénk szemléltetni:

• A Magyar Református Nevelés református pedagógiai szaklapban jelent meg
Pro Memoria címmel tematikus összeállítás
K. Udvari Katalin: A vers- és a zenetanulás nyeresége címmel.
(VII. évf.1-2.szám, 2006. május 9-12.oldal.)
Először Kodály Zoltán szavait szeretném idézni (K.U. K.)
„…csak az első 100 darab betanulása nehéz, a többi játszva megy: a memória-
készség is gyakorlás dolga.”

4