Page 47 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Kodály Zoltán Zenepedagógiai öröKségéneK időszerűsége
a 21. sZáZad globaliZálódó világában
2010. A ZENE CSODASZER AZ AGYNAK
A Bostoni Harward Medical School (a Harvard Egyetem posztgraduális orvo-
si képzést nyújtó intézményének) kutatócsapata tette a fenti megállapítást a
Journal of Neuroscience című, egyesült államokbeli tudományos szakfolyóirat
által közölt tanulmányában. „E felfedezés egyúttal azt is sugallta, hogy a ’zenei
géniusz’ inkább a kemény munka, a sok gyakorlás eredménye, mint veleszületett
adottság”, bukkantunk az érdekes hírre a Szimpatika című Magazin, 2009.
áprilisában megjelent számában.
„A zenetanuló gyerek agya másképpen növekszik, mint a zenével nem foglalkozó
társaiké. A zene fogékonyabbá teszi az agyat az új ismeretek befogadására” – ezt
állapították meg kísérleteik során a Gottfried Schlaug vezette kutatók.
Kutatásaikban olyan hatéves gyerekeket figyeltek meg, akik korábban
nem tanultak zenét, Mindegyik gyermek agyát megvizsgálták MRI (mágne-
ses magrezonancia – képalkotáson alapuló készülékkel az egy évnél hosz-
szabb tanfolyam előtt és után. A zeneórákra járó gyerekek agya másként ala-
kult, mint a zenét nem tanulóké, továbbá nagyobb mértékben nőttek moto-
rikus idegpályáik és hallóidegpályáik.
Gottfried Sclaug szerint ez az első olyan tanulmány, ami kimutatja, hogy
a zenét tanuló gyermekek agya másként fejlődik, mint a zenét nem tanulóké.
Felnőttek esetében már korábban is bizonyították, hogy a zenével foglalko-
zók agya más, mint a zenétől távol állóké, de gyermekkísérleteket most vé-
geztek először.
Az érdekes tudósításhoz dr. Csépe Valéria akadémikus, az MTA pro-
fesszora fűzött tudományos magyarázatot a Mindennapi Pszichológia (2010/2)
címmel megjelent írásában, felidézve Gottfried Sclaug neurológus és idegtu-
dós kutatási eredményeit. Írásában a Sclaug - kutatócsoport eredményeihez
még a következő kiegészítő magyarázatot fűzte: „ azoknak a zenészeknek, akik
hétéves koruk előtt kezdtek el zenét tanulni, azoknak másokkal összehasonlítva szo-
katlanul vastag a „kérgestestük”. (Ez a furcsa nevű agyi képlet az a rostkötegekből
álló „szuper autósztráda”, amely az információáramlást biztosítja a bal és a jobb
agyfélteke között.) Ez azt jelenti, hogy a zene az idegi kapcsolatok fejlődését, gazda-
godását serkenti.
Professzor asszony további ismertetése a bostoni kutatócsoport eredmé-
nyeiről: „A Harvard Egyetemen, Bostonban dolgozó csoportja újabb közleményei
közül a legnagyobb érdeklődést az váltotta ki, amely a korábbinál sokkal körülte-
kintőbben bizonyítja a zene hatását. A kutatók 31 zenélni tanuló gyermek agyát
MRI-vel (mágneses rezonancia képalkotó eljárással) vizsgálták a zenei tréning kez-
detén, azaz hatéves korukban, majd három évvel később.
(A kis muzsikosok „kérgestestének” az a területe gyarapodott a legerőteljeseb-
ben, amely a két agyfélteke mozgástervezésért felelős területeit köti össze.)

47