Page 48 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

Azoknál, akik a három év során legalább heti két és fél órát gyakoroltak, a már
említett „kérgestest” 25 százalékos növekedését mutatott. Nem jelentkezett viszont
ilyen hatás a kevesebbet gyakorlóknál, s azoknál sem, akik abbahagyták a zenélést.”

Ez a tudományos megállapítás alátámasztja a kodályi-zenepedagógia al-
kalmazásának időigényességét, hogy a zenetanulástól várható eredmé-
nyek csak megfelelő időráfordítással valósulnak meg!

Folytassuk tovább Csépe Valéria professzor asszony értékes tudományos ma-
gyarázatát, az ő kifejezésével élve: az Agyfényesítő zenéről:
„Az idegtudományi adatok azt mutatják, hogy a zenei tréning hatására felgyor-
sul a gyermekek hallása, érzékenysége a finom akusztikai eltérésekre. Egyetlen
olyan adat sincs viszont, ami egyértelműen bizonyítaná, hogy az intelligencia fejlő-
désével is így történne. Más a helyzet a kreativitással. A már említett Barkóczi–Pléh
vizsgálatokban a kecskeméti Kodály-iskola tanulóit hasonlították össze a nem
Kodály-módszerrel tanulókkal. A zenei nevelés fejlesztő hatása a kreativitás
– a pszichológiában éppen kettejük egyre jobban elterjedő módszereivel vizsgált –
mutatóiban vált egyértelműen mérhetővé. A „Kodály-gyerekek” gondolkodásának
folyékonysága, hajlékonysága és eredetisége ugyanis jelentősen változott. Harminc
évvel később Sulyán Andrea pszichológus kreativitás-vizsgálata ismét azt találta,
hogy a Kodály-módszerrel, emelt óraszámban éneket tanuló hatodik osztályos gyer-
mekek nem okosabbak, ám sokkal kreatívabbak, mint a „normál” tanrendű osztá-
lyokba járó, azaz igencsak keveset vagy alig éneklő társaik.
A zene és az agy kapcsolatáról szóló sok száz idegtudományi szakcikkből önké-
nyesen itt kiemelt adatok mind azt sugallják, hogy az ének, a zene meghatározó
része kellene, hogy legyen a gyermekkornak.
A zene azonban nem csupán egyfajta „agyfényesítő”. Erőteljesen hat az érzel-
mekre, a mozgásfejlődésre, az ének mintegy „húzza” a nyelvi fejlődést. Az együtté-
neklés, az énekkel, mozgással kísért ringatók, döcögtetők az anya-gyerek kapcsolat-
nak is legalább olyan jót tesznek, mint a közös játék s az esti mese…
(forrás: Csépe Valéria – Mindennapi Pszichológia / 2010.02.)

Utóirat:
Szerencsés véletlen, hogy Egyesületünk is meghívást kapott arra Nádasdy
Akadémia által szervezett „Egészség és Művészet” elnevezésű szimpóziumra,
ahol Sulyán Andrea (Barkócz Ilona pszichológus professzor asszony korábbi
tanítványa) beszámolt a kutatási eredményeiről. Sulyán Andrea előadásának
különleges jelentőséget az ad, hogy kutatási eredményeivel megerősítette és
alátámasztotta a 30 évvel korábbi – a máig legnagyobb léptékű – Barkóczi
Ilona – Pléch Csaba: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizs-
gálatának megállapításait.

48