Page 71 - Kodály zenepadagógiai öröksége
P. 71

Kodály Zoltán Zenepedagógiai öröKségéneK időszerűsége
                           a 21. sZáZad globaliZálódó világában
                                   BEFEJEZÉS

         A KECSKEMÉTI PÉLDA – Kodály Zoltán és a Kecskeméti Ének Zenei Álta-
         lános Iskola címet adtuk az oktatási anyagunk első fejezetének. A cím alatt
         egy Kodály idézetet volt olvasható:„Így kívántam, ezt akartam” Mellette a
         dátum: 1958. június 10., a legelső osztály ballagási ünnepségének dátuma.
         Kodály Zoltán úgy vélte, hogy ez az iskolatípus és oktatási forma az, ami
         legeredményesebben meg tudja valósítani a minden gyermek számára örö-
         möt és tudást adó iskolai énektanítást. Életének utolsó nyilvános beszédét
         1966. novemberében mondta el Dunapatajon, amikor ismételten szólt a min-
         den nap éneklő-zenélő iskolákról, szinte szellemi végrendeletként:
            „(…) Ezekben az iskolákban, ahol a zene is tárgy, kötelező tárgy, mindennapos
            tár –minden egyéb tantárgyat könnyebben és jobban tanulnak a gyerekek. Ez
            nem valami titokzatos varázs, hanem egyszerűen az a mindennapos kis zenével
            foglalkozás, úgy fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb lesz minden más iránt.”
         Kodály Zoltán szavait több évtized gyakorlata, és számos tudományos vizs-
         gálati eredmény is egyértelműen bizonyítja. A Visegrádi országokból, sőt tá-
         voli földrészekről, óceánokon túlról is eljönnek Magyarországra, hogy Ko-
         dály Zoltán világhírű zenepedagógiai módszerével megismerkedjenek, és a
         megszerzett tudást magukkal tudják vinni. De örömmel és lelkesen ismer-
         kedtek a kodályi zenepedagógiát képviselő Psalmus Humanus Integrált mű-
         vészetpedagógiai programunkkal az Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidék-
         ről érkező ének-zene tanárok is, akik megtisztelő módon a Kodály módszert
         „a legjobban időtálló, magyar nemzeti valutának minősítették”.
            Kodály Zoltán zenei nevelési módszerének varázsa és ereje meggyőződé-
         sünk szerint abban is van, hogy az általa kidolgozott zenepedagógiai módszer-
         re alapozott zenei nevelés fejlesztő hatása az egész világon ugyanolyan módon
         működik, ha megvalósításához valamennyi szükséges feltételt biztosítják.
            Hazánkban napjainkra – több, mint 50 év elteltével –, a sok új információ
         mellett már egyre kevésbé ismert a kodályi zenepedagógia lényege, és annak
         fontossága a hazai közoktatásban. Ezért befejezésül még egy olyan jelképes
         módon és magyarázattal szeretnénk azt bemutatni, ami szakembereknek,
         laikusnak, zenét soha nem tanult felnőtteknek, sőt még a diákok számára is
         szemléletessé teszi Kodály zenepedagógiai koncepciójának lényegét.
         Időben forduljunk vissza, és egy Kodály Zoltán által is nagyra becsült és tisztelt,
         Morvaországból származó tudós, az újkori pedagógia megteremtője, J. A. Come-
         nius  (1592–1670  )  beköszöntő  beszédéből  idézzünk  fel  egy  részletet,  ami
         „A lelki tehetségek kiműveléséről” a sárospataki iskola nagytermében hangzott
         el, ahova Lórántffy Zsuzsanna meghívására érkezett, 1650. november 24-én:


                                                                         71
   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75   76