Page 116 - Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület alapítása

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

ságban (azaz Dél-Koreában) és Maliban. Így került sor az európai és
észak-amerikai szakemberek részvételével zajló vilniusi tanácskozásra
2005 szeptemberében. Az eseményt a Litván UNESCO Bizottság rendez-
te, együttműködve az UNESCO Művészeti Részlegével (UNESCO’s Divi-
sion of Arts and Cultural Enterprise). A konferencián részt vett és beszé-
det mondott Tereza Wagner asszony, a párizsi UNESCO szakértője (hi-
vatalos titulusa: Senior Programme Specialist of Arts and Creativity-Sec-
tor for Culture). A konferencia a hangulatos vilniusi óvárostól 10 percnyi
gyalogútra található, Reval Lietuva nevű, modern (ráadásul nemrégiben
teljesen felújított és a legkorszerűbb technikával felszerelt) szálloda kon-
ferenciaközpontjában zajlott. A résztvevőket ugyanebben a hotelban
szállásolták el, így aztán ki sem kellett tennünk a lábunkat az épületből.
Igaz, amíg a konferencia zajlott, a program rendkívül feszes volta miatt
erre nem is lett volna idő.
Szeptember 9-én pénteken és 10-én szombaton egész napos, temati-
kus ülésekre osztott tanácskozás zajlott.
A záróüléssel együtt összesen hat ülésre került sor:
1. A kormányzati szervek szerepe a művészetoktatásnak a minőségi
oktatás érdekében történő ösztönzésében, országos és helyi szinten
2. Az együttműködés különféle formái a helyi kulturális intézmé-
nyek (múzeumok, galériák, színházak), az alkotó tehetségek (kéz-
művesek, művészek, a kulturális örökség hordozói) és a körzeti
iskolák között
3. Tanárképzés. Egyéb művészeti szakemberek bevonása a művésze-
ti nevelésbe
4. A művészeti nevelés demokratizálása és hozzáférhetővé tétele a
periférikus helyzetben élők számára.
A közösségek szerepe a művészeti oktatásban
5. A speciális nevelési igényű gyermekek művészeti oktatása
6. Összegzés. A határozat végleges szövegének elfogadása

Az ülések mindig egy rövid művészeti produkcióval kezdődtek (litván
gyermekek és fiatalok énekeltek, muzsikáltak), majd egy hosszabb (20
perces) bevezető előadás következett az ülés központi témájáról, és ez-
után került sor a rövid (5-10 perces) „hozzászólásokra”, azaz kiselőadá-
sokra. Ülésenként 5-8 ilyen kiselőadást hallhattunk. A megnyitó cere-
mónia és a tematikus szekciók során – akárcsak Leicesterben – itt is
negyven beszéd hangzott el – csakhogy mindössze két munkanap alatt!

116