Page 31 - A kecskeméti példa
P. 31

A kecskeméti példA

            hatal mas erőt adott számára annak tudata, hogy „Kodály Tanár Úr féltő
            gonddal figyelte és egyengette az iskola sorsát”, ahogyan arra dr. Kökény
            János, az iskola egykori magyar tanára később emlékezett. (K. Udvari
            Katalin: „Psalmus Humanus” Ének-Zenei Általános Iskola Kecskemét, 1950.
            PÜSKI Budapest, 2000., 94. o.)
         c.) Nemesszeghy Mártat előadásában arról a pedagógiai munkamódszeréről
            is hiteles képet kapunk, ami Kodály Tanár Urat a kisiskolások, ill. az.
            általános iskolás korú tanulókhoz fűzte: arról a nagyon gyermekcentrikus,
            gyermekszerető és humánus magatartásáról, ami  Kecskeméti  Ének-Zenei
            Általános Iskolában a személyes jelenlétei által hosszú éveken keresztül
            minden szakmai és pedagógiai kérdésben tapasztalható volt.
         d.) Sokan szóltak-írtak korábban és később is Kodály Zoltánról, a zeneaka-
            démia nagytekintélyű tanáráról, a népdalgyűjtő zenetudósról, valamint
            a világon mindenütt nagy tiszteletnek örvendő zeneszerzőről. De sehol
            másutt nem olvashatunk az általános iskolás korú tanulók napi nevelé-
            sével kapcsolatos konkrét elvárásairól, a tanárok és gyermekek napi
            munkájára egyaránt vonatkozó, személyre szabott javaslatairól és gya-
            korlati tanácsairól.
         e.) Kodály Zoltán figyelemmel kísérte a gyermekek iskolai terhelését, vala-
            mint  „megkülönböztetett figyelemmel kísérte az iskola tanárainak munkáját
            is. Rendszeres látogatója volt a tanítási óráknak, a saját anyagával vizsgáztatta
            a gyerekeket, és javaslataival meghatározta az iskola munkáját, elkövetkezen-
            dő feladatait. A pedagógusok számára biztonságot nyújtottak gyakori látogatá-
            sai és biztonságot jelentett érzékelhető szellemi jelenléte.(…)”
            Kodály Tanár úr kérésére „a napi teendőket pontosan rögzítettük, ez lehető-
            séget teremtett arra, hogy elemezzük, hogy az egyes munkafolyamatokra
            mennyi időt fordítunk, és így saját időbeosz tásunkat módosíthattuk. Az iskolai
            élet eseményeiről pontos adatbázis teremtődött meg, és kimutathatóvá váltak
            azok a programok is, melyek a társadalom részéről követelményként fogalma-
            zódtak  meg  az  iskola  számára,  de  módosítást  igényeltek.” – ahogyan ezt
            később megerősítette dr. Kovács Jenőné Kiss Márta, a legelső osztály egy-
            kori osztályfőnöke is.













                                                                         31
   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35   36