Page 72 - A kecskeméti példa
P. 72
Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület
közben pillantásom sokszor odatévedt a falra, ahol egy nemrég levett
képnek a helye rajzolódott ki. A család zavartan mentegetõzött. Gyere-
künk kérésére került le a kép – mert ha jövök – mi lesz, ha giccset látok
a falon? (Meg kell jegyeznem, bármilyen kínos is volt az a néhány perc,
a gyereknek volt igaza.) Piaci giccsárusoknál figyeltük meg a gombolya-
got görgetõ cicák képét és természetesen a látottakat megbeszéltük. Ide
kívánkozik mégy egy gondolat. Több szülõ kérte, hogy tanítsam meg,
vagy legalább mondjam el nekik, hogyan játsszunk a különbözõ, kedvelt
szellemi játékokat? Szívesen bevezetnék a családnak pihenési, szórakozási
programjába!
Mindaz, amirõl írtam, nem egyéb, mint egy nagy körforgás: „Biztosí-
téka a folyamatosságnak.”
Gyerekeink tehát gazdag lehetõségekkel indulnak, hogy a mûvészetek-
kel szoros kapcsolatba kerüljenek.
Szóbeli kiegészítéssel:
Ezt a mûvészetekkel kapcsolatos nevelési módszert a 80-s években –
a járási szakfelügyelõ kérésére – kipróbáltam falusi, többségében cigány
tanulókból, hátrányos helyzetû gyerekekbõl álló közösségben is. Három
különféle korú, összetételû osztályban dolgoztunk így a gyerekekkel.
Nem olyan teljességében élvezték a látottakat, hallottakat, mint pl.: a
zenei általános iskolás kis tanítványaim, de a környezetükben lévõ többi
osztályhoz és magukhoz képest teljesen hatással volt rájuk a komplex
mûvészeti nevelés.
Az alábbi emlékkönyvbe írók valamennyien 10 éves gyermekek.
Az alsó tagozat befejezésekor az alábbi sorokkal köszönték meg nap-
közis tanárnõjük – Rajz Istvánné, Éva néni – fáradozását.
Rajz Éva néni
napközis emlékkönyvébõl
...„Nehéz szívvel válok el attól a csoporttól, amelyben annyi szeretetet
kaptam… Sok mindenre megtanított bennünket: bábkészítésre, dísztár-
gyak készítésére, és nem utolsó sorban megtanultuk az egymás iránti
szeretetet, megbecsülést.
Soha nem felejtem el azt az együttérzést, amit Éva néni tanúsított a
csoporttal szemben. Sok szép emlék fûz az együtt töltött idõhöz.
V. Krisztina
72