Page 69 - A kecskeméti példa
P. 69

A kecskeméti példA




            Rajz Istvánné:
                     Mûvészetekkel nevelés tevékenységi formái
                                      (Részlet)
            Hazánkban a napközi otthonokban folyó munka az utolsó évtizedben
            egyre inkább az érdeklõdés középpontjába került. Történt ez azért, mert
            megnövekedett a társadalmi igény és elvárás az ott folyó nevelõmunkával
            szemben, ezenkívül mert szerves kiegészítõjévé vált a tanórákon folyó
            oktatómunkának.
              Amint iskolánkban hangsúlyt kapott a nevelõmunka, úgy tudatosult,
            hogy az oktatási idõszakon túl létezik egy másik szakasza a napnak, ahol
            létfontosságú, hogy jól megtervezett és átgondolt nevelési hatások érjék
            növendékeinket. Otthonná lett az iskola, a nevelés egésznapossá!
              Tanulóink személyiségének alakítása, formálása így munkaprogrammá
            vált: vázát adja tennivalóinknak a napközis munkában.
              A formát, amelyben ez történik, befolyásolja a ráfordítható idõ, amit
            ha kérdezzük – fontosságánál fogva – a gyerekek csupa nagybetûvel ír-
            nak!

                                    SZABADIDÕ
              A napköziben dolgozó nevelõ számára ez a legértékesebb, legszebb, de
            legnehezebb része a napnak. Ezen az idõszakon áll, vagy bukik, hogy el-
            fogadja-e direkt vagy indirekt irányítását a közösség, s elfogadják-e társnak,
            példaképnek a gyerekek. Tud-e igazán otthont teremteni és oldottságot
            biztosítani a szépnek, a jónak befogadására.
              Ennek az idõszaknak a tervezése közösen történi a gyerekekkel úgy,
            hogy megmaradjon a szabadságérzetük, amely talaja alkotókedvnek,
            örömnek. Selye János azt mondta: „Az ember élete akkor válik boldog-
            gá, ha kiteljesítheti önmagát.”
              Sokan összetévesztik a szabadfoglalkozást a szabadidõvel!
              Az elõbbi csupán egy tevékenységi forma. Ahhoz, hogy kultúráltan, jól
            ki tudja tölteni ezt a gyerek, közvetve vagy közvetlenül irányított foglal-
            kozásokon meg kell erre tanítanunk. Igényessé kell nevelnünk szórako-
            zásmódjukkal, környezetükkel, társaikkal szemben.
              Ilyenkor kell étvágyat teremteni ahhoz, hogy a látottakat, a hallotta-
            kat, vagy amit tapasztaltak önmaguk számára hasznosítani tudják. Ebbõl
            a szabadfoglalkozásokon visszajelzést kapunk: Hogyan gyümölcsözik a
            befektetett munkánk?
              Amikor a gyermekekre gyakorolt hatásokra gondolok, legelsõ helyen
            a mûvészetek nagy csokra áll. Az ezekbõl áradó erõkre legérzékenyebb a
            gyermek. Mint a szivacs, úgy issza be a zene, a képzõmûvészet, az iroda-




                                                                         69
   64   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74