Page 70 - A kecskeméti példa
P. 70

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület




             lom által nyújtott élményeket. Feldolgozza, azonosul és él vele. Balogh
             Jenõ a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára errõl így beszélt: „Iskolánkban
             nagyon fontos az érzelmi és esztétikai egészségügy, szinte létfontosságú.
             Szabadidõben fõhangsúlyt kapjanak a mûvészetek. Nem a mûvészetek
             tanítása, a vele való élés!”
               A napközi otthonok szabadidõs programjában a mûvészetekkel tör-
             ténõ nevelés szinte állandóan megtalálható. A nevelés minden területére
             (etikai, esztétikai, világnézeti, stb.) újabb impulzust ad és hatására gaz-
             dagodnak a gyermek személyiség-jegyei. Védõszerként is felfoghatók a
             mindennapok során ért negatív élmények ellen, amit néha még a tömeg-
             kommunikációs eszközök is továbbítanak tanulóinkhoz.
               Kodály tanár úr gondolatai a zenére vonatkoznak ugyan, de tapaszta-
             lataink alapján a mûvészetekkel történõ nevelési munkánkban is irány-
             mutatóak lehetnek:
               „A rossz ízlés rohamosan terjed. Ez a mûvészetben nem olyan ártatlan
             dolog, mint teszem az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi
             épségét még nem veszélyezteti. De a mûvészetben a rossz ízlés valóságos
             lelki betegség, amely kiéget a lélekbõl minden fogékonyságot. Elzárja a
             remekmûvekkel való érintkezéstõl, s így a belõlük áradó életerõ fluidum-
             tól, amely nélkül sorvad, összezsugorodik, s az ember egész lénye sajátos
             bélyeget kap. Ez a betegség felnõtt korban többnyire gyógyíthatatlan. Az
             iskola dolga megadni a védõoltást a métely ellen.”
               Kisiskolás korban a legfogékonyabb a gyermek arra, hogy mindent
             befogadjon és élményként elraktározza, majd ezeket késõbb fel is hasz-
             nálja. Kodály tanár úr szavaival: „A legtisztább mûvészetnek nincs fogé-
             konyabb, ösztönösebb megértõje a gyermeknél. Csakis a mûvészi érték
             való a gyermeknek.” Ez tehát a célunkhoz vezetõ út.
               Amikor a hogyanról beszélünk, három dologra kell gondolni:
               1. Lehetõséget kell teremteni a szép befogadására (közös muzsikálás,
                 éneklés, koncert, opera, könyvtár, múzeum látogatása, stb.)
               2. Irányított foglalkozásokon egy-egy hangsúlyozottabb részt közösen
                 kell feldolgoznunk. Pl. Hangszerország, Vonósok családja, vagy
                 Vivaldi Négy évszak c. mûve alapján versekkel, reprodukciókkal,
                 énekkel színesített komplex foglalkozások az évszakokról. A tanul-
                 mányi munka hasznos kiegészítõje a Bölcs Bagoly sorozat aktuális
                 könyvtémáinak feldolgozása, pl. Várható idõjárás, Népek kenyere,
                 Kalandos kísérletek, a Vér csodái, stb. A múzeumi órák a képek,
                 szobrok hazájába adnak bepillantást. A rendszeres látogatás jártas-
                 ságot biztosít, amely lehetõvé tesz olyan foglalkozásokat is, ahol a




          70
   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75