Page 60 - Énekiskolák helyzete

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy iskolánkban a tehetséggondozás és fel-
zárkóztatás nem elszigetelt gyermek csoportok speciális kezelését jelenti,
hanem sokkal inkább az oktató-nevelő munka központi, stratégiai elemét
képezi, hiszen célunk az, hogy minden növendékünk – a zenei és nem zenei
tárgyakat illetően – személyiségéhez legjobban illeszkedő irányítást kapjon.

IV./5. A zenei általános, mint kulturális központ
Iskolánk elsősorban zenélő tanítványainkon keresztül tud hatást gyakorolni
szűkebb és tágabb környezetére, elsősorban a gyermekek családjára.
A korábbi fejezetekben már említettük, hogy az iskola egyes rendezvényei
(az ének-zene tagozat évzáró hangversenye, a hangszeres tanszakok hangver-
senyei) sajátos iskolai „szertartásokká” nemesedtek, s a szereplő gyerekek
családtagjai örömmel és nagy számban jönnek.
Az iskola sajátos kisugárzása jól felmérhető azon szülők viselkedésének
különbözőségén, akik gyermekük 6. évétől „hozzászoktak” az iskola moz-
gásformáihoz, illetve akik csak később hozták iskolánkba gyermeküket.
Akik már ismerik szokásainkat, tudják, hogy nálunk egy-egy iskolai rendez-
vény vagy hangverseny akkor is bensőséges ünnep, ha csak egy kopott tan-
teremben tartjuk. Az „újoncok” kezdetben csodálkozhatnak a szokatlan je-
lenségeken, majd alkalmazkodnak.
Iskolai ünnepeink között egy fajta korszak nyitó volt a Pécsi Sebestyén
nevének felvétele alkalmával rendezett „gála” hangversenyünk, melyen be-
mutatjuk Victor Máté: Sárkány és a Zöld Lovag című gyermekoperáját a 3.-8.
zenei osztályaink tanulóinak szereplésével és növendékeink, tanáraink és
barátaink részvételével összetoborzott zenekar közreműködésével.* Ugyan-
ezen est második felében Bach: Parasztkantátáját is műsorra tűztük. Nagykó-
rus, zenekar, szólisták … Ettől kezdve minden évben megrendezzük a „Pécsi
Gálát”, mely az évzáró hangverseny mellett ma már iskolánk legjelentősebb
rendezvénye. (…)

IV./7. A végzett növendékek utóélete
A továbbtanulási statisztika az iskolánk elhagyásakor érvényes helyzetet mu-
tatja, azt, tanulóink minként vették életükben az első fontos akadályt. Kér-
dés, hogy milyen képet kaphatnánk, ha sok évvel később pillantanánk be
volt növendékeink életébe. Ők a nyolcadik osztály befejezése után az esetek
döntő többségén eltűnnek az iskola látóköréből. Az ének-zenei tagozat negy-
ven éves alapítási évfordulója azonban alkalmat adott arra, hogy megszólít-
suk őket. Felhívásunkra sokan eljöttek, hogy velünk együtt elénekelhessék
Kodály: Magyarokhoz című kánonját a zeneakadémiai ünnepi hangverse-

* A gyermekoperát betanította, rendezte és vezényelte: Vass Veronika tanárnő, egyesületi tagunk.

60