Page 65 - Énekiskolák helyzete

Ének-zenei általános iskolák, Ének-zene tagozatos általános iskolák
És az Énekórák helye a hazai közoktatásban – fÉnyben És árnyÉkban

A ’70-80-as évek énektanár képzésében bekövetkezett negatív változások,
amit bizonyítanak a számszerű adatok:
• 1958-ban a tanítóképzőben a középfokú képzésben a leendő tanítók-
nak 544 énekórája volt
• 1959-ben a felsőfokú képzésben 330 énekóra volt
• 1964-ben a felsőfokú képzésben 240 énekóra volt
• 1973-ban a felsőfokú képzésben már csak 180 énekóra volt a képzési
idő alatt
• 1975-ben a szakkollégiumi rendszer lépett életbe, és így a három év
alatt mindössze 45 énekórája volt annak, aki nem az ének szakkollégi-
umot választotta.
• 1956-tól az általános iskolai egyszakos tanárképzés gyakorlatilag Bu-
dapesten szünetelt. (Ördög László: Az általános iskolai szekció munkájáról
PARLANDO, 1984. február (7. o.)

A ’70-es-’80-as évek tanárképzésének főbb jellemzői:
• „Mintegy másfél évtizeden keresztül a hallásvizsgálat eltörlésével, a ze-
nei alkalmassági vizsga nélkül beiskolázás rendszerével olyan prog-
rammal és óratervvel működött a tanítóképző, hogy a zenei szakkollé-
giumot választottak 20 százalékának kivételével zenében alulképzettek
kapták meg a diplomájukat. (A többség, a hallgatók mintegy 80 száza-
léka mindössze fél évig vett részt un. csoportos ének foglalkozásokon,
majd ehhez társult az egyéves módszertan.)
Természetesen botfüllel, hamis hanggal is lehet valaki tanító.
Kétségtelen persze, hogy egyébként kiváló pedagógus válhat abból is,
akinek nincs tiszta énekhangja. Az ének-zene oktatásra azonban nem
vállalkozhat az, akinek semmi köze nincs a zenéhez. Az alsó tagozaton
a nevelőknek oda kell állni a tanulók elé, ha az ének óra következik.
Dalolgatnak hát, és nagyon sok gyereket riasztanak el ma is az énektől
és a muzsikától. Éppen akkor, amikor a legfogékonyabbak a gyerekek.
(… ) Aki nem ért egy mesterséghez, aki nem tud énekelni, kottát
olvasni, az nem is igen tudja ezeket a tevékenységeket a gyerekekkel
megszerettetni. Eleinte a legtöbb tanítót még jellemzi a jó szándék, ké-
sőbb, amikor már gyötrődést, gondot, nehézséget és kudarcot jelent a
számára, akkor az énekórán matematikát, környezetismeretet tanít,
írást gyakoroltat. gyakori tapasztalat ez.
• Jelentős volt az esti és levelező tagozatos képzés, ami az éneknél, mint
készségtárgynál a gyakorlás lehetőségét jelentősen csökkentette, 1975-
ben 6.158 fő kapott tanítói oklevelet, közülük 3.234-en végeztek nap-
pali-, 2.924-en esti- és levelező tagozaton.

65