Page 66 - Énekiskolák helyzete

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

A végzett pedagógusok munkáját nem segíthették az ének-szakos szak-
felügyelők sem, ugyanis hatáskörük nem terjedt ki az alsó tagozatra.
Az Ének-Zene Tanítása című folyóirat elhalt a Művelődésügyi Mi-
nisztérium anyagi támogatásának megszüntetése miatt, így szakmai
támogatás nélkül maradtak az ének-zene tanárok.
• A hazai ének-zene szakképzés helyzetét még súlyosbította, hogy a fel-
sőfokú művészeti oktatásban az alacsony felvételi keretszámok stagná-
lása volt a jellemző akkor, amikor a többi felsőfokú intézménynél ez a
szám a többszörösére emelkedett.
• Nem volt tantervszerű ének-zene, esztétikai oktatás sem a szakmun-
kásképzőben, sem a szakközépiskolában, noha az itt tanulók a közép-
iskolai korosztály több mint 40 %-át alkották
• Csökkentették az énekórák számát
• A zenetanítás tárgyi feltételei megváltoztak: az átlagos családi jövede-
lemhez képest aránytalanul megnőttek a hangszerárak
• A technikai és tömegkommunikációs eszközök negatív hatása sem ha-
nyagolható el.”
(Minderről így nyilatkozott Falus Tamásné, az OPI munkatársa Deregán Gá-
bor újságírónak „Az ének-zene tanításának gondjai” című terjedelmes cikk író-
jának a Pedagógusok Lapjában - 1979. október 20. 1. old.)

Az elmúlt évek tanárképzése határozta meg a gyerekek tanításának a minő-
ségét, és mivel az általános iskolai ének-zenei nevelés hatékonysága nagymér-
tékben a tanítók-tanárok képzettségén múlik, így hosszú évekre, évtizedekre
megpecsételődött az alsó-felső tagozaton folyó zenei nevelés minősége.
Valamint meghatározta az azóta felnőtt fiatalok, a mai szülők kulturális
igényét is, azokét, akik első lépésként megtaníthatják gyermekeiket énekelni,
a zene szeretetére, hiszen a nevelés a szülők felelőssége is, nemcsak az iskoláé.
• (…) és ha majd ezek a gyerekek lesznek szülők, azt sem fogják tudni, mitől
fosztották meg őket, nemhogy saját utódaik zenei nevelését szorgalmazzák.”
– írta néhány évvel később Forrai Katalin nemzetközi hírű és tekinté-
lyű zenepedagógus. (Megjelent: MUZSIKA, 1988. december 18.)
Példa annak igazolására, hogy miért is fontos a kisgyermekek számára a
készségtárgyak szakszerű oktatása?
• Székácsné Vida Mária, az ELTE BTK Pszichológiai Tanszéke professzo-
rának fő kutatási területe a művészeti nevelés hatás-rendszerének vizs-
gálata volt, és aki a kecskeméti 4 éves időtartamú Barkóczi Ilona- Pléh
Csaba professzorok által vezetett „Kodály zenei nevelési módszerénekféle
pszichológiai hatásvizsgálatban” szakértőként vett részt.
A professzor asszony több éves Japánban való tartózkodása után Gyer-
mekművészet Japánban (Corvina Kiadó, Budapest, 1971, 222. o.) címmel

66