Page 67 - Énekiskolák helyzete
P. 67
Ének-zenei általános iskolák, Ének-zene tagozatos általános iskolák
És az Énekórák helye a hazai közoktatásban – fÉnyben És árnyÉkban
megírt könyvében beszámol a megfigyeléseiről, amelyeket a legelmara-
dottabb vidékeken és a legfiatalabbaknál kezdett.
Bemutat olyan gyerekeket, akik hátrányos testi adottságaiktól és körül-
ményeiktől függetlenül is a művészetek segítségével tökéletesen ki tud-
ják fejezni magukat. A Japánban tett több éves megfigyeléseinek ered-
ménye, és ennek kapcsán tett megállapítása, hogy ebben a távol-keleti
országban a tradíciók megőrzése mellett a gyermekek művészeti nevelésé-
nek első céljaként jelölik meg az érzékszervek fejlesztését.
Minden bizonnyal ebben is rejlik a japán zenei szakemberek tisztele-
te és máig tartó nagy érdeklődése Kodály Zoltán zenepedagógiai kon-
cepciója iránt – állapította meg a professzor asszony.
1980 „Az iskolai oktatásban valahogy a szélre csúszott az ének-zene tárgy.
Az alábbi publikáció az első éneklő iskola, a Kecskeméti Ének-Zenei Álta-
lános Iskola megalapításak 30. évfordulójának tiszteletére jelent meg.
• PARLANDO, XXII. évf. 11.szám, 1980. november
Friss Gábor: „Be van fejezve…”?!
„Harminc esztendővel ezelőtt, 1950. október 27-én látszólag jelentékte-
len esemény zajlott le Kecskeméten egy tanteremben: ezen a napon állt
tizenkilenc hatéves kisgyermek elé Nemesszeghyné Szentkirályi Márta
tanárnő, először mosolygott a szemük közé, először pendítette meg a
hangvilláját s először zendítette meg az akkor még gyámoltalan, bi-
zonytalan, gyenge hangocskákat.
Ezt, az adott pillanatban nem nagy horderejű eseményt egy új, még
soha nem volt iskolatípusnak, az ének-zenei általános iskolának létre-
jöttét, egy világraszóló siker születését; egy látnoki erejű elme legáhítot-
tabb gondolata megvalósításának 30. évfordulóját köszönti ma a ma-
gyar zenésztársadalom és a zenét korszerűen és eredményesen tanítani
kívánó világ.
(…)Kísérletek és felmérések sora bizonyítja, hogy – értő pedagógusok
jelenléte esetén – az ének-zenei általános iskolába járó tanulóknak nem-
csak a „zenei” készségszintje fejlettebb az átlagosnál, hanem „gondolko-
dási tevékenységük” egésze is: ez utóbbi az általános tanulmányi ered-
mények magas színvonalában mutatkozik meg. Az intenzív zenei neve-
lés során helyesen alkalmazott didaktikai eljárások sora, a zenei készsé-
geken túl, kedvezően hat egyéb általános szellemi készségekre, így
például a memória-, a figyelemösszpontosítás készségére, a gondolko-
dás rugalmasságára, a logikai készségre, a szín-, forma- és nyelvérzékre,
a tanulók teherbíró képességére és aktivitására: magára a személyiség
alakulásának egészére.
67