Page 15 - Művészetpedagógiai kísérlet
P. 15

„Psalmus Humanus” – művészetpedagógiai kísérlet az ezredfordulón

                    V. Kodály nevelési eszméi alapján tervezett
                        művészeti nevelés az ezredfordulón

         Mi adta aktualitását az előbbiekben bemutatott magas szintű tudományos mun-
         ka felidézésének? Az, hogy megismerése alapján lehetőség nyílt olyan jól és
         eredményesen működő, esetleg kevéssé, vagy alig ismert művészeti műhe-
         lyek felkutatására és kiválasztására, amelyek lehetővé teszik az egész társa-
         dalom valamennyi csoportjának – akár kiemelkedő tehetségűeknek, akár
         hátrányos helyzetűeknek, fogyatékosoknak – a gyermekkori, örömszerző,
         művészi élménnyel való találkozást. Ennek megvalósításához a kulturális
         és szociális körülményeket, lehetőségeket és igényeket, valamint az egész-
         ségi állapotot figyelembe vevő, szélesebb választási lehetőségű ének-zene
         tanítás, illetve művészeti nevelés adhat csak lehetőséget. E koncepció be-
         vonását a közoktatásba az is indokolja, hogy az integráció miatt ez ma már
         napi feladattá vált az oktatási intézmények és pedagógusaik számára.
            A módszerek, műhelyek megkeresésénél vezérlő elvnek tekintettem a
         tudományos vizsgálatok eredményeit, a zenepedagógia-történeti hagyomá-
         nyokat,  és  Kodály  Zoltánnak  az  írásaiban  olvasható  megnyilatkozásait,
         valamint személyes emlékeimet.
            A művészetpedagógiai programban koncepciójuk és munkájuk bemu-
         tatását felvállaló kollégáimmal egyetértésben elengedhetelenül szükséges-
         nek tartottam nyilvánosságot keresni és lehetőséget teremteni e műhely-
         munkák magasszintű szakmai véleményeztetésére. Sajnálatos módon, Ma-
         gyarországon  nincs  zenepedagógiai  kutatóintézet.  „Nincs  az  országban
         olyan állami szerv, intézmény, tanács se (mindegy minek nevezzük), amely
         a zeneoktatást érintő kérdésekben a három szintet összefogná, kísérleteket
         indítana, irányítana, illetve végezne” –, hangzott el a Zenetanárok Társasá-
         ga 1990-s alakuló közgyűlésén. 11
            Olyan zenepedagógiai kutatóintézet, ami nem hagyatkozik csupán a sze-
         mélyi és intézményi tekintélyen alapuló véleménynyilvánításra, a mai napig
         nincs Magyarországon. Ezért egyetlen lehetőség kínálkozott e programok
         bemutatására és véleményeztetésére: a hospitálás jellegű megtekintésük.
            „...annál is inkább, mert az elhangzott tanítás után frissiben nyílna al-
         kalom az óra különféle momentumainak megbeszélésére. A több szem töb-
         bet lát elve igen hasznosan érvényesülne egy-egy órának nagyobb testület
         általi megfigyelésének. Arról nem is szólva, hogy az egyes gyakorlati eljá-
         rások nyomán felmerülő kérdések, problémák megvitatására éppen ezek a
         közös eszmecserék a legalkalmasabbak. 12

         11  KoVács KálmáNNé: Helyzetkép a fővárosi zeneiskolákról és elképzelések a zenei nevelésünk fejlesz-
          tésének az irányairól, Parlando, 1990. 7-8-9. szám 40. oldal
         12  P.L.-né Énekszó, 1944. december, XII. évfolyam, 69. szám 7. oldal
                                                                         13
   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20