Page 12 - Művészetpedagógiai kísérlet
P. 12

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

               III. A legelső vizsgálódások a zenével való foglalkozás
                        pszichológiai és fiziológiai hatásáról:
                          iskolán belüli tapasztalatgyűjtés

          Egykori igazgatónőm Nemesszeghy Márta naplójában az 1953. július 29-i
          bejegyzés arról tanúskodik, hogy Kodály Zoltán már az első látogatásakor
          felhívta a figyelmét, hogy „ne elégedjenek meg az énektanításban elért eredmé-
          nyekkel, hanem termtsék meg az ének és a közismereti tárgyak legszorosabb
          kapcsolatát. ,Kérte, hogy az osztálytanítók mérjék le a az ének többletórák hatá-
          sát a közismereti tárgyak tanításában, a logikus gondolkodásra nevelésben.’ ...
          Sőt, fontosnak tartja, hogy a növendékek zenei haladásáról kartotékokat vezes-
          sek, a felvételi eredményétől kezdödően.’(...) Hiányolta a ,ritmus-tanítás’ említé-
          sét, pedig szerinte a számtanban ennek láthatni legnagyobb hasznát. A zenei
          memória nem külön dolog. Hiányolta a ,memória-fejlesztésre’ gyakorolt hatás
          elemzését (...),.,a memória kézség is gyakorlás dolga’ A rendszeres felmérésekhez,
          egzat eredményeket hozó vizsgálatokhoz javaslata szerint csak kb. másfél évti-
          zednyi tapasztalat birtokában fogjanak.”  10



                          IV. Barkóczi Ilona – Pléh Csaba:
                         Kodály zenei nevelési módszerének
                            pszichológiai hatásvizsgálata

          Tanulmányom anyaggyűjtése során módszeresen feltérképeztem és átte-
          kintettem  a  kodályi  nevelési  eszméket  leghitelesebben  megvalósító
          ének-zenei általános iskolák munkáját, illetve a hatásukat értékelő tudo-
          mányos igényű vizsgálatokat.
             Megpróbáltam különbséget tenni a reprezentatív jellegű felmérések és a
          tudományos megalapozottságú vizsgálódások között. Az előbbiek sajnála-
          tos módon – főként a nagy nyilvánosságuk miatt – inkább negatív irányba
          befolyásolták a közvéleményt a minden nap éneklő-zenélő iskolák hatását
          és megítélését illetően. Vizsgálati célkitűzéseik eltértek az eredeti kodá-
          lyi-koncepció lényegétől: a felmérés alapjául szolgáló és a szerzők által ösz-
          szeállított kérdések elsősorban a passzív zenetanulásra (ki a ked venc zene-
          szerződ, mit gyűjtesz, hány lemezed van), a szülők társadalmi helyzetére,
          beosztására,  sőt  jövedelmi  viszonyaira  vonatkoztak,  A  Kodály-módszer
          személyiségformáló  erejéről  szinte  csak  érintőlegesen,  vagy  egyáltalán


          10  szögi ágNes: „Ez az iskola valaha Kecskemétnek dicsősége lesz.” Kodály Intézet Kecskemét, 1994.
           94. oldal

          10
   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17