Page 14 - Művészetpedagógiai kísérlet

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

1. Miért tekinthető e vizsgálatsorozat máig kiemelkedőnek és irány-
mutatónak?
a. Az összetett és sokoldalú hatásvizsgálat – amely témájául a Kodály-
módszert választotta – dr. Kokas Klára, a nemzetközileg is ismert
pszichológus, zenepedagógus szellemi, valamint gyakorlati irányítá-
sa mellett kezdődött el. Összegező véleménye a könyv bevezető ta-
nulmányában olvasható.
b. A hatásvizsgálat megkezdése, adatgyűjtése még az iskolaalapító igaz-
gatónő, Nemesszeghy Márta kérésére és közreműködésével történt.
c. Jelentőségét az adja – ami megkülönbözteti az egyéb, tudományosan
nem megalapozott különféle reprezentatív felmérésektől –, hogy
ideológiai kérdésekkel nem foglalkozik, csak kizárólag pszichológiai-
fiziológiai szempontból közelíti a felmérendőket, ami időtállóvá teszi.
d. A Barkóczi Ilona által vezetett vizsgálatsorozat jelentősége elsősor-
ban abban áll, hogy olyan témát dolgozott fel, amelynek nem volt
előzménye sem a hazai, sem a kül földi irodalomban. A kecskeméti
négyéves felmérés azért sajátos, mivel a magyar pedagógia történeté-
ben 1973-ig ilyen időtartamú longitudinális hatásvizsgálat még nem
készült. A vizsgált időtartam hosszúságának azért van nagy jelentő-
sége, mert a zenei képességek fejlődése igen lassú folyamat. A kecs-
keméti vizsgálat négyéves szakasza azonos kísérleti személyekkel
magas mércét jelentett a pszichológiai vizsgálatok sorában.
e. A hatásvizsgálat megvalósításának nem mellékes adatai még, hogy a
hosszúlejáratú pedagógiai vizsgálat olyan költségigényes volt, hogy a
nevelési intézmények közül egyik sem vállalta fel annak finanszíro-
zását. Így történt, hogy Kodály Zoltánné fedezte a vizsgálat lebonyo-
lításának és kiértékelésének a költségeit négy éven át.
f. Végezetül, de nem utolsó sorban a Barkóczi Ilona és Pléh Caba nevéhez
fűzödő pszichológiai hatásvizsgálat aktualitását az is adja, hogy az el-
múlt évtizedek alatt bár nagyléptékű társadalmi és technikai változások
történtek, a változások ellenére az emberi szervezet, az agy biológiai,
fiziológiai működése változatlan, tehát a zene, a ze nélés és a zenetanu-
lás által kiváltott pszichológiai-fiziológiai hatások a mai gyerekeknél
ugyanúgy érvényesülhetnek, mint akkor. Az azóta eltelt két évtized
evolúciós szempontból jelentéktelen időtartamnak számít.
Ezt fontosnak tartom kihangsúlyozni, mert noha a felmérés 20 évvel
ezelőtt készült, eredményei ezért nem évültek el még ma sem.
A pszichológiai hatástanulmány megállapításai ezért szolgálhattak ala-
pul a „Psalmus Humanus” művészetpedagógiai program elméleti és gya-
korlati kidolgozásához, az ének-zenei és más művészeti műhelyek kivá-
lasztásához, valamint az azokat vezető szakemberek megkereséséhez.

12