Page 112 - Psalmus Humanus Napok konferencia

dr. bUbnó tamáS éS dr. mEzEi JánoS

El kell, hogy mondjam, hogy a legnagyobb dolog az, amikor elérjük azt,
hogy gyerekeink ne legyenek passzívak, s hogy teljesen természetesnek ve-
gyék azt, hogy liturgikus-, ill. koncerthelyzetben ki merjék nyitni a szájukat
és énekes módon, zenész módon gondolkodva el tudják énekelni a rájuk
bízott feladatokat. Természetesen sokat lehetne még erről beszélni, én mind-
össze annyit szeretnék még mondani, hogy van két tankönyvünk,– amelye-
ket az alsó tagozatosoknak készítettünk el. Az Ars musica I az első-második
osztály számára – amelyet egy fejlesztési szakasznak tekintünk – és az Ars
musica II a harmadik és negyedik osztálynak. Ezen kívül van egy Deák
Diák Daloskönyvünk, hiszen említettem, hogy anyaintézetünk a Deák Diák
Általános Iskola, itt tanul az a kétszáz gyerek, aki az énekes iskolához tarto-
zik. Hat önálló CD-felvételt készítettünk eddig. A Muzsika c. folyóiratban
„A kincs, ami nincs” címmel hosszabb cikk jelent meg (2004. április) a hús-
zéves Énekes Iskoláról, amelyből kiderült, hogy mi az a kincs és hogy miért
nincs. Most pedig átadom a szót Mezei Jánosnak.

MEZEI JÁNOS
Ahogy Tamás kollegám mondta, az énekes iskola, a schola cantorum nem
saját találmányunk, hanem Európában legalább 1500 éves és Magyarorszá-
gon pedig ezer éves tradícióra tekint vissza. Lényege az iskola és a templom
szoros kapcsolata. Repertoárját tekintve pedig az, hogy gregorián éneken ala-
pul ez az oktatás, ami a keresztény-keresztyén felekezeteknek a közös örök-
sége, sőt, ha a gyökereit tekintjük, akkor a zsidóságig mehetünk vissza, vagy
ahogy az újabb amerikai kutatás ezt föltárta, olyan zenei univerzáliákat, ős-
mozdulatokat tartalmaz, akár a hirdetőtónusról vagy egy recitatív formuláról
legyen szó, ami a népzenéknek a gyökerével is közös. Lényege ugyancsak a
rendszeres liturgikus szolgálat és az egyházzenén alapuló zenei oktatás. Ve-
gyük figyelembe, hogy a művészi zene közel 1500 évig kizárólag az egyház-
zenét jelentette! És végül lényege a rendszeres, szólisztikus jellegű hangkép-
zés. Enélkül ugyanis nem alakulhat ki sem szólamszinten, sem pedig kó-
russzinten hangzás.
A módszere a kultúra egészével való szembesítés, hiszen azt tudjuk, hogy
minden megosztás eleve gyanús. Tehát amikor azt emlegetik, hogy ifjúsági
kultúra, gyerekkultúra – az már eleve valami gyanús felhangot hordoz. Ezt
most nem kívánom bővebben kifejteni, de az mindannyiunk számára evi-
dens, hogy pl. az igazi népművészet minden megnyilatkozása, a gregorián
ének, vagy Bach, Mozart, Bartók zenéje mindenki számára ugyanazt közve-

112