Page 111 - Psalmus Humanus Napok konferencia

EgyHázzEnE oKtatáS a 21. Századi magyarorSzágon

ményeihez és a mi budapesti lehetőségeinkhez igazítani ezt a hagyományt.
Amit én legfontosabb dolognak tartok az éppen az, hogy a felnőttekkel,
a tanárokkal való együtténeklés és a felnőttek példaértékű előéneklése nyo-
mán tanul meg a legtöbbet egy gyerek. Ha szépen énekel elő az előénekes,
a tanár, a kántor, az egyházzenész, akkor szépen fognak a gyerekek is éne-
kelni egy idő után. A második szempont pedig a türelem. Meg kell várni,
amíg a gyerekek eljutnak arra az érettségi szintre, hogy énekelni tudjanak.
Mi 20 éve, 1984-ben kezdtük el az énekes iskolás képzést. Hetente két
énekóra van a Budapesti Énekes Iskolában – ami 1996-tól a Deák-Diák Álta-
lános Iskolában működik – és ez szándékosan van így. Nem mintha nem
lenne jó dolog több énekórával rendelkezni, de mi egyfajta bizonyítékot sze-
retnénk bemutatni arra nézvést, hogy bármilyen iskolatípusban, bárhol az
országban, bármilyen szinten meg lehet valósítani az énekes iskolás sziszté-
mát. Rajeczky Benjamin világosan leírta, hogy a középkori Magyarországon
a magyar zenetörténet első aranykora akkor következett el, amikor a schola
cantorumok széles körben elterjedtek.
A szülőnevelés. Ez egy nagyon fontos szempont. A szülőknek ugyanis –
tudván az elmúlt 50 év történelmét – sajnos nem lehetett tapasztalata az
egyházzene oktatás terén. Következésképpen tanulóink szüleit ugyanúgy
meg kellett tanítanunk arra, hogy mi az énekes iskola, ahogy magunkat is!
Ezért nagyon örülünk annak, hogy az itt lévő fiatalemberek – akik nálunk
kezdtek el kisgyerekként énekelni – már tanítanak az Énekes Iskolában.
Sokkal többet tudnak nálunk az énekes iskolás létről, mint Mezei tanár úr,
vagy jómagam, hiszen mi nem voltunk énekes iskolás gyerekek. Azt gondol-
juk tehát, hogy ez a 20 év az iskola alapozó szakasza volt, s nekünk jutott az
a megtiszteltetés, hogy ezt a munkát elvégezhettük, s az utánunk jövő gene-
rációra vár majd, hogy mindezt kiteljesítse. A szülőneveléshez szorosan hoz-
zátartozik a harmonikus családi minta, azért is osztottuk ki ezeket a vespe-
rás-kottákat, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez egy közös családi te-
vékenység is lehet. Ahogy a II. Vatikáni Zsinat is fölhívta a hívek figyelmét
arra, hogy a zsolozsma éneklése is lehet közös tevékenység, úgy gondoljuk,
hogy a hagyomány is és a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy ez valóban egy
egészen különleges és felemelő alkalommá válhat kisebb és nagyobb közös-
ségben egyaránt.
Iskolánkban tehát a magyar zeneoktatásnak a kodályi elveken és útmuta-
tásokon nyugvó oktatási előírásait követjük, kibővítve az egyházzenei
résszel.

111