Page 118 - Psalmus Humanus Napok konferencia
P. 118
Batta András
zenetörténész
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rek-
torhelyettese
2004.november 1-től kinevezett rektor
A Zeneakadémia sugarai. Jelkép és példa
(az előadás SzErKESztEtt változata )
A Psalmus Humanusról természetesen mindenekelőtt a Psalmus Hunga-
ricus jut eszembe és Kodály, s azután rögtön a musica humana – a középkor
antik hagyományokon alapuló zenei hármassága: musica mundana, musica
humana, musica instrumentalis. Az ember zenéje, amely Menuhin szép kö-
nyvének is címe lett. Zene teszi az embert s a zene embert formál. Ezt üzeni
a jelen konferencia programja is, ez öltött testet abban a néhány előadásból,
amelyet tegnap és ma módomban volt meghallgatni. A zenei nevelés fontos-
ságáért küzd itt mindenki, méghozzá nem önös, egzisztenciális érdekből,
hanem azért, mert az ez iránt elhívatottak meg vannak győződve arról, hogy
a neveléshez, a tudás és az érzelmek iskolájához elengedhetetlen a zene.
Nem mondunk ezzel semmi újat, s tulajdonképpen az a furcsa, hogy ezt
mégis ki kell mondani: a zene, mely a lélek titokzatos szanszkrittája – aho-
gyan az érzékeny romantikusok vallották, a lélekből jön, és formálja is a
lelket. Ezért óvott Platón bizonyos dallamoktól, s ajánlott helyettük az ifjú-
ság nevelésére másokat, s ezért vette be a középkor a zenét a szabad művé-
szetek közé, hangsúlyozva, hogy „Sine musica nulla disciplina potest esse
perfecta”. (A zene nélkül semmiféle zenei nevelés nem lehet teljes.) Köztu-
dott, hogy Bach-hangverseny közönsége nem szaggatja fel a metró üléseit,
ellentétben mondjuk a dübörgő havy metal publikumával. A zene pozitív és
negatív erőket szabadíthat fel az emberből. Tehát gyógyír és fegyver egya-
118