Page 119 - Psalmus Humanus Napok konferencia
P. 119

a zEnEaKadémia SUgar ai – JElKéP éS Példa


         ránt, apollói és dionüzoszi. Kapcsolatban áll a transzcendens világgal. Nico-
         laus Harnoncourt találó hasonlatával élve a zene (a többi művészetekkel) a
         vallás mellett azt a másik kötelet alkotja, ami az embert a szellemvilághoz,
         istenhez köti.
           Mely élőlénynek sikerült átjutnia az árnyékvilágba, s onnan visszatérnie
         a földre? Orfeusznak, a mitológia művészi szempontból kétségtelenül legsi-
         keresebb muzsikusának, aki emberként veszített ugyan, de muzsikusként
         soha meg nem ismételt diadalt aratott.
           Vizsgáljuk most a psalmus humanust Orfeusz és kései leszármazottai ol-
         daláról. Mondom ezt az Orfeusz-képző egyik vezetőjeként, s értem ezalatt
         Liszt Ferenc Zeneakadémiáját, amelynek – ha nem is bölcsőjében, de óvo-
         dájában, azaz a Régi Zeneakadémián – szóra emelkedtem. A Zeneakadémia,
         mint a magyar zenei képzés legmagasabb szintű intézménye – talán túlzó-
         nak, ideálisnak tűnő beállításban, de az én képzeletemben mindenképpen
         – a nap szerepét tölti be a magyar zeneoktatás egén. Természetesen körülöt-
         te bolygók keringenek, de a fény innen ered. Az ehhez szükséges energia a
         zenei tehetség, e természeti kincs, amelyből oly nagyvonalúan részesült az
         egyéb természeti kincsekben nem gazdag országunk. Bizonyítékként perce-
         ken át lehetne sorolni neveket Liszt Ferenctől Bogányi Gergelyig, Hubay
         Jenőtől Kelemen Barnabásig. Ők a Zeneakadémia legfényesebb sugarai. Azt
         hiszem, minden szülőben, aki zenére taníttatja gyermekét, titkon felmerül
         a vágy és a remény: talán az én gyerekemből is nagy muzsikus lesz, talán ő
         a kiválasztott...
           Ez egészen természetes ambíció egy szülő részéről. S ma különösen, ami-
         kor a sztárok korát éljük. Sztárokat csinálnak, sztárokra figyelnek, sztárokra
         adnak pénzt. Most ne firtassuk, hogy ki s miért lesz sztár a mai, üzlet-köz-
         pontú élet mechanizmusában. Foglalkozzunk csak a sztár fontosságával a
         közgondolkozásban, s tegyük fel a kérdést: ha sztárok születhetnek egyik
         napról a másikra a média-gépezet segítségével, akkor miért nem lehetnek
         sztárok azok, akik valóban erre születtek, és egész fiatalságukat tehetségük
         kiművelésére áldozták? Azaz az igazi tehetségek. Például a zeneiek. Sokan
         azt szeretnék, ha gyerekük sikeres üzletember, média-személyiség, kommu-
         nikációs menedzser, befektetési tanácsadó, stb. lenne. Miért ne motiválhat-
         ná ez a vágy a zenetanulási kedvet? Ha a Zeneakadémia rendszeresen kilép-
         hetne a társadalom elé, és bemutathatná rendkívüli tehetségeit, s ha még azt
         is be tudná bizonyítani, hogy ezek a tehetségek és „istállójuk” Magyarország
         piacképességét erősítik, hogy a zenei forma 1-ben a magyar versenyzők az


                                                                        119
   114   115   116   117   118   119   120   121   122   123   124