Page 26 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

segíti, Sáry László gondolkodása mentén. [...] A Kreatív szolfézs órák 2018
tavaszi szemeszterében [...], két különálló 45 perces kurzus formájában va-
lósultak meg. A tantárgyat a BA I. évfolyamos zenekultúra, ének-zene, ma-
gyar-ének-zene szakosok, a BA II. évfolyamos ének-zene szakosok, az OT I.
évfolyamos angol-ének-zene szakosok, az OT II. évfolyamos angol-, magyar-,
matematika-, hittan-, földrajz-ének-zene szakosok, az OT III. évfolyamos ma-
gyar-, német-énekzene szakosok vették fel, valamint egy vendéghallgató is je-
len volt. A félév célja az volt, hogy a résztvevők zenei módszertan tekintetében
olyan jártasságra tegyenek szert, mely az ének-zene tanítása során a későbbi-
ekben még segítségükre lehet. Olyan jógyakorlatokkal találkozhattak, melyek
ritmusérzékük és hallásuk aktív fejlesztésére fókuszáltak, s minden esetben
arra ösztönöztem őket, hogy közösen gondolkodjunk ezek megvalósításáról
tanórai keretek között, további fejlesztési lehetőségekről, hogy maguk is minél
kreatívabban lássanak majd egy-egy tananyag feldolgozásához. (Fekete 2018)
E két jelentős újítás (a művészetközvetítés és a kreatív zene) a tanárok kép-
zésére is hatást gyakorol, gazdagítja eszköztárunkat. A tanárképzés terén az
utóbbi évek-évtizedek során amúgy is több, általában központilag generált
változás történt, amelyekhez tanmeneteink természetesen igazodtak: néhány
éve már összegeztük ezeket Az elmúlt évtizedek tanárképzési programjainak
hatása az ének-zene szakos tanárok képzésére című írásban.
„...a jelenlegi állapot [...] többlépcsős folyamat eredménye, mely azonban
nem nevezhető minden esetben egyenes irányúnak és tudatosan tervezett-
nek, hiszen egyes elemeit a társadalmi átalakulások hozták létre, másokat
intézményen belüli vagy oktatáspolitikai koncepciók. Összességében talán
a változtatási kényszerek – kényszerített változtatások fogalompárral jelle-
mezhető leginkább.” (Bodnár 2015, 9)
Vegyük sorra e változtatásokat szintén visszafelé tekintéssel, a cikk alap-
ján – előre bocsátva, hogy a tanárképzés rendszerében jelenleg, 2022-ben is
átalakítás folyik, valamint, hogy a 2015-ös tanulmány még nem érinthette
a közelmúltban bevezetett (itt már említett) másoddiplomás, úgynevezett
rövid ciklusú (RTAK) képzést.
2010-es évek: „...a tanárképzés országos szintű döntés következményeként
osztatlan, kétszakos formájúra alakult. (A kétszakosság a Zenei Tanszék tör-
ténetében lényegében új fejezetet nyitott, mivel – számos társintézményünk-
kel ellentétben, de a Zeneakadémiához hasonlóan – nálunk a képzés erede-
tileg nem társult más közismereti szakpárral, és hallgatóink a [...] mester-
szintű tanárképzés [lásd erről lentebb] társszakjaként is inkább pedagógiai
szakot választottak.) [...] [A] tanulmányok kezdetétől megjelenő kétszakosság
előnyei és problémái jól megfigyelhetők: előbbi a több tudományterületet
folytatólagosan érintő képzés, utóbbi elsősorban az oktatásszervezés terén.”

26