Page 24 - Énekiskolák helyzete

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

repeltünk – és mi nemcsak énekkel, tánccal készültünk, de mi készítettük
el a mûsorszámokhoz szükséges kellékeket és fellépõ ruhákat szüleinkkel.
Pl.: A faragószék nótában szereplõ tárgyakról nagy táblákat készítettünk és
éneklés közben azokat mutattuk fel (ez 2. osztályban történt). Vagy az üveges
tánchoz mi készítettük el a fejünkre az üvegtartót kendõbõl. A májusfát mi
díszítettük fel a május elsejei felvonuláshoz. Fellépõ ruhákhoz mindig kita-
láltunk valami új díszt.
Amikor felsõ tagozatosok lettünk, nagy ajándékként Kodály tanár úr eredeti
kalocsai népviseleti táncruhákat vett az iskolának, – betétkönyvet adott át
ezek megvásárlásához. Ebben adtuk elõ elsõ ízben a Pünkösdölõt saját ének-
karral és tánckarral. A siker óriási volt! Ezek a ruhák gimnáziumig szolgáltak
bennünket, csak más párta, kötény került hozzá (és papucs, harisnya).
Számunkra az iskola sokkal közelebb álló, intimebb, szinte második ott-
honunk volt, hiszen amikor megkaptuk 3. évben a Bánk bán utcai épületet,
azt mi is segítettük rendbe hozni, és a szüleink bútorozták be, mindenki
felajánlva valamit. Azért is tekintettük második otthonunknak, mert majd-
nemhogy több idõt töltöttünk az iskolában, mint otthon. A délelõtti rendes
tanítás után hazamentünk ugyan ebédelni, de utána délután ismét vissza-
mentünk a zeneórákra, próbákra.
Az ünnepélyek nagy élményt és sok munkát jelentettek, de a hosszú elõ-
készület, a tervezés és a sok próba után mindig élveztük a siker örömét.
Megemlítem az emlékezetes színházi kisopera elõadásunkat, az „Aranyfuru-
lyát”. Emlékszem, én a szultán háremének táncosnõjét alakítottam, anyu-
kám készítette ruhában. Hastáncot lejtettem egyedül, derékig érõ hajammal,
fátyollal, és mindössze 11 éves voltam akkor.
Iskolánk ünnepségei nemcsak számunkra jelentettek nagy eseményt, de
városi és bizony sokszor országos visszhangot is keltettek. Szinte sosem ma-
radtak el a város elöljárói, neves személyiségei, különösen, ha Kodály ta-
nár úr is meglátogatott bennünket. Nagy megtiszteltetés volt számunkra az
is, hogy amikor Pesten is megalakult az elsõ ének-zenei általános iskola a
Lórántffy utcában, bennünket kértek fel, hogy bemutatót tartsunk, mutas-
suk be tudásunk legjavát az ország szakmai nyilvánossága elõtt. A siker fe-
lejthetetlen volt, és talán ennek is volt köszönhetõ a további segítség Kodály
Tanár úr részérõl, de a minisztériumtól is jutott számunkra elismerés végre.
Pl: ezután kaptunk ruhákat, hangszereket
Eredményeinket igazolta az elsõ végzõs osztály, azaz az elsõ nyolcadik
osztály évvégi bemutató tanítása, amit a vélemények szerint nagy felkészült-
séggel, szakmai tudással produkáltunk a városi vezetõ tisztségviselõk, újság-

24