Page 29 - Énekiskolák helyzete

Ének-zenei általános iskolák, Ének-zene tagozatos általános iskolák
És az Énekórák helye a hazai közoktatásban – fÉnyben És árnyÉkban

osztálytermeket tanárok – és szülôk – rengeteg ötlettel próbálták szebbé tenni,
pl. a puritán egyszerûségû fehérre meszelt falú tantermünk oldalfalaira rajzta-
nárnônk gyönyörû színes virágmotívumokat festett.
Jómagam természetemnél fogva csendes, inkább visszahúzódó természetû
voltam, talán éppen ezért is éreztem jól magam a szereplésekre való közös
készülések alkalmával. Máig emlékszem a Katona József Színház színpadán
a körbe ültetett nyolc csellós „fellépésünkre”, ami mostani tanári megítélésem
szerint is igen derék teljesítmény volt tanártól-gyermektôl egyaránt. Ez jó-
részt Ne mes szeghy Lajos bácsi nem kis szigorának és következetes munkájá-
nak volt az eredménye.
Érdekes így visszaemlékezni szerepléseink színhelyére és azok hangulatára is.
Kezdettõl fogva (jó akusztikájú) nagy színpadokon mutattuk be énekes,
hangszeres és népitáncos tudásunkat. Felléptünk a Piarista Gimnázium
nagytermében, majd az egykori Úttörõházban, az Újkollégium dísztermé-
ben, egyházi ünnepek alkalmával néhányan a ref. templom orgonakarzatán
játszottunk, végül a nagy decemberi Kodály ünnepségeken a Katona József
Színház színpadán szerepeltünk.
Visszaemlékezve még érdekes emlékek jutnak az eszembe, melyen magam
is elcsodálkozom, hogy hogyan futott rá az idõbôl.
A sokféle elfoglaltság között irodalom szakkörbe is jártam. Ez azért maradt
meg emlékezetemben, mert egy alkalommal elvittek bennünket a Városhá-
za sarkán lévõ Városi Levéltárba is, ahol megmutatták (emlékezetem szerint)
Jókainak egy saját kézzel írt levelét. Iskolai irodalomtanulmányaim, a levél-
tári környezet hangulata és az ott tapasztalt élmény sokban segítették a hu-
mán tárgyakhoz való vonzódásom kialakulását a zenetanulás mellett.
Tanáraink a sok-sok kötelezõ elfoglaltság mellett arra is adtak lehetõséget,
hogy „gondtalan” kikapcsolódásban is legyen részünk: több éven keresztül
vehettünk a Katona József színházba szóló délutáni ifjúsági bérletet. Láttunk
színdarabokat, zenés játékokat, stb. Számomra azért is voltak ezek az elõadá-
sok emlékezetesek, mert az elsõ emelet 1. sz. páholya, – ahova a diák bérle-
tem szólt, éppen a zenekar mellett, illetve fölött volt, és így nagy élmény volt
számomra a zenés darabokban a felnõtt muzsikusok játéka.
Az az érzelmi és tudásbeli indíttatás, amit az iskolától kaptam, meghatá-
rozta egész életpályámat. Szerettem a zenei általános iskolába járni, jól érez-
tem ott társaim között magam, tiszteltem, becsültem tanáraimat. Nyolcadik
osztály után, amikor Kecs kemétrõl Budapestre költöztünk föl a szüleimmel,
teljesen új és idegen környezetbe kerültem. Egyetlen biztos támaszom az a
„tudomány” és tanulási képesség volt, amit volt iskolámból magammal hoz-
tam. Soha nem okozott gondot számomra a tanulás. Ugyanolyan bizonyít-
vánnyal érettségiztem, mint ahogy Kecskeméten elvégeztem a VIII. osztályt.

29