Page 13 - Psalmus Humanus Napok konferencia

a PSalmUS HUmanUS művészetpedagógiai műhely bEmUtatáSa

1998-ban, egy Kodály Zoltán emlékére meghirdetett pályázati felhívás for-
dította figyelmemet a minden nap éneklő-zenélő iskolák felé. Mivel abban a
szerencsés helyzetben lehettem, hogy egyike voltam annak a 25 tanulónak,
akiknek részvételével megindult Magyarországon az első ének-zenei általá-
nos iskola, ezért nem éreztem magamat illetéktelennek ezzel a kérdéssel be-
hatóbban foglalkozni. Az említett pályázati felhívásra elkészített tanulmá-
nyom, majd annak „Psalmus Humanus” Ének-Zenei Általános Iskola Kecskemét,
1950. címmel könyvvé formálása (PÜSKI KIADÓ, 2000) eredeti szándékom
szerint csak emlékező írásnak készült egykori iskolám alapításának 50. év-
fordulója tiszteletére.
De sajnálatos módon azt tapasztaltam, hogy tanulmányom elkészítése so-
rán megkeresett egykori ének-zenei általános iskolába járt diákok egyértel-
műen elismerô visszajelzései éles ellentétben állnak társadalmunk egy jelen-
tős részének a zenetanulás és ezen túlmenően a művészeti nevelés fontossá-
gának megítélésében. Tanulmányom írása közben váltak ismertté előttem a
Központi Statisztikai Hivatalnak azok az adatai, miszerint 1998-ban az álta-
lános iskolás korú gyermekeknek kb. 2%-a, a mintegy egymillió gyermek
közül mindössze 20-25 ezer járt ének-zene tagozatos iskolába. Megjegyzem,
a számuk azóta is folyamatosan csökken: az eredetileg ének-zenei általános,
majd ének-zene tagozatos, a későbbi elnevezés szerint emelt szintű ének-
zene oktatású, és napjainkban már csak emelt szintű ének-zene oktatású
csoportként számon tartott tanítási forma szerint ma már csak a tanulóknak
kb. 1%-a, azaz 11.503 tanuló jár ilyen iskolába! (2004.)
A riasztó statisztikai adatokat megismerve, valamint közelebbről is meg-
tapasztalva néhány ének-zenei általános iskola megszűnésének a körülmé-
nyeit, ettől kezdődően igen fontossá vált számomra annak a kérdésnek vizs-
gálata, hogy hogyan lehetne megőrizni Kodály Zoltán nevelési eszméit a mai
megváltozott körülmények között is?
A zenepedagógia-történeti kutatómunka során értékes és nem várt „kin-
csekre” bukkantam, amelyek segítettek az útkeresésben.
Ezeket négy témakör szerint csoportosítottam:
Először: Kodály Zoltánnak többek között azok a gondolatai, amelyek
1964. február 17-én Kecskeméten, az Ének-Zenei Általános Iskola új épüle-
tének felavatásakor hangzottak el. (Avatóbeszédének hangfelvételét egykori
magyar tanárom, dr. Kökény János tanár úr őrizte meg, akitől ezt a hangsza-
lagon megkaptam.

13