Page 14 - Psalmus Humanus Napok konferencia

K. Udvari K atalin

„Ez az iskola nem zeneiskolának készült, és nem is ismételhetjük eléggé, hogy
nem is zeneiskola, amint még máig is tévesen hiszik sokan. De ez az első iskola,
amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe. Mindent taníta-
nak itt. Sőt egyes dolgokat jobban, mint másutt. De megtanítják arra a tanulókat,
hogy aki zenével indul az életbe, az evvel bearanyozza minden későbbi tevékenysé-
gét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon.
A zene tápláláék, vígasztaló elixir, az élet szépségét és ami benne érték, azt
mind meghatványozza.” Majd Kodály Zoltán ugyanebben a beszédében ké-
sőbb így idézett egy akadémiai pszichológiai tanulmányból: „A pedagógiai
tevékenységgel kapcsolatos pszichológiai kutatómunkának szorosabb kapcsolatot
kell kiépíteni a gyakorlattal. Hasznos lenne a tudományos kutatókáderek mellett
a gyakorlati pedagógia művelőinek bekapcsolása a fejlődés és nevelés-lélektani
kutatásokba’. Én inkább fordítva ajánlanám az elméleti pedagógusoknak, –
mondta beszédében Kodály Zoltán – hogy járjanak el és ők kapcsolódjanak
be a gyakorlati pedagógiába.”
Kodály Zoltán gondolatai mellett a zenepedagógiai útkeresésben a követ-
kező iránymutató dokumentum Barkóczi Ilona és Pléh Csaba professzorok
pszichológiai hatástanulmányának a megismerése volt. Ebben egzakt mó-
don megfogalmazták a kellő rendszerességgel, aktív részvétellel és megfelelő
szakmai irányítással elsajátított ének-zene tanulás differenciálható és specializál-
ható hatását. Ezt követően a pszichológiai hatásvizsgálat megállapításaira
alapozva olyan többnyire kevéssé ismert, de a gyakorlatban évek óta ered-
ményesen és jól működő művészeti műhelyeket sikerült felkutatni, amelyek
a társadalom minden rétegének, a tanulók kulturális és szociális körülmé-
nyeitől és egészségi állapotától függetlenül – pl. a fogyatékos, a látás és moz-
gássérült gyermekek számára is – lehetővé teszik a gyermekkori örömszer-
ző, művészi élménnyel való találkozást és az abban való aktív részvételt.
A harmadik fontos ismeretanyagot a módszertani gyűjtőmunka során az
egykori ének-zenei általános iskolai növendékek nemegyszer különleges és
alig ismert területen mozgó életpályáinak a megismerése jelentette. Ezek
olyan nevelési és technikai követelmények bevonásának szükségességét je-
lezték a közoktatásba, amelyek iskolánk alapításakor 50 évvel ezelőtt még
nem is léteztek.
Végezetül alkalmam nyílt kiváló zenei szakemberek mellett természet,
ill. társadalomtudománnyal foglalkozó kutatókkal is megismerkednem,
akiknek különböző megközelítésű tudományos vizsgálatairól és azok kuta-
tási eredményeiről szerezhettem tudomást.

14