Page 18 - Psalmus Humanus Napok konferencia
P. 18

Hámori JózSEF


          szükségessé váló gyenge elektromos ingerlésével lokalizálták a beszéd (az
          egyénenként egyébként jelentős eltéréseket mutató) motoros és érző régióit.
          Ojeman megállapítása szerint a beszéd alkotóelemeire bomlik szét a beszéd-
          központ „megértő” részében: külön helye van a névelőknek, az igéknek,
          jelzőknek, neveknek, stb; az is kiderült, hogy egy mondat, beszéd-részlet
          a beszédkéregben többszörösen is képviselve van, természetesen mindenütt
          egyedi elemeire szétbontva. Megoldandó probléma, hogy az ily módon tér-
          ben is mozaikosodott mondat miként áll össze ismét értelmes, illetve értel-
          mezett jelentéssé, mondattá. A bal félteke tehát a nyelvi jeleket egészen ato-
          mizált formában dolgozza fel – méghozzá szeriális, egymást követő módon,
          azaz pontos időbeosztás szerint. A betűkkel, a betűk és a szavak jelentésével
          való grammatikai játék a bal félteke szinte fantasztikus kombinációs, elem-
          ző készségét tételezi fel – így érthető, hogy a hasonló tulajdonságokat igény-
          lő matematikai műveleteket zömében ugyancsak a bal félteke végzi.
            A jobb félteke – bár beszédkézsége az esetek 96%-ban nincs – bizonyos
          beszéd-nyelv működések tökéletesítésében részt vesz. Így balfélteke sérülé-
          seket követő beszédkiesés részleges, vagy teljes javulásában a jobb félteke
          jelentős szerepet játszhat. A beszéd képzéséhez, illetve annak első lépcsőjét
          jelentő szóértelmezéshez a jobb félteke, együtt a bal féltekével, újabb adatok
          szerint ugyancsak hozzájárul.


          A néma félteke (jobb félteke)


          A jobb félteke az esetek 96%-ban nem tud beszélni, nem érti a beszédet és
          következésképpen híjával van a csak a beszédhez, nyelvhez kapcsolható ön-
          illetve éntudatnak is. Ezért nevezik néma, vagy „kisebb” féltekének is, ami
          azonban nem azt jelenti, hogy egyes tulajdonságaiban nem múlja felül a be-
          szédes hemiszfériumot.
            A néma félteke muzikálisabb mint a beszélő félteke! Ez elsősorban a me-
          lódiák, dallamok felismerésében mutatkozik meg. A jobb félteke fejlettebb
          muzikalitása azonban nem magától alakul ki: ugyanis ez is az agy érésének
          kritikus periódusában rögzítődő, lényegében tanult tulajdonságunk. (Ez a
          felismerés a Kodály-módszer általános bevezetését tenné abszolút szüksé-
          gessé az iskolában.)
            A látás egyes elemeiben, így a térlátásban, színlátásban, arcok, minták
          felismerésében a jobb félteke ugyancsak többet tud, mint a bal. Kiderült,


          18
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23