Page 15 - Psalmus Humanus Napok konferencia

a PSalmUS HUmanUS művészetpedagógiai műhely bEmUtatáSa

A zenepedagógia-történeti kutatómunka során egyre szélesebb és gazda-
gabb kép tárult elém a közoktatásunkban megtalálható művészetpedagógiai
tevékenységekről.
Ezalatt az útkeresés alatt kezdett körvonalazódni egyesületünk létreho-
zásának gondolata, mivel ekkor már folyamatosan gyarapodni kezdett
azoknak a magasan képzett, általában több szakterületet is ismerő és gya-
korló, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanártársaimnak a száma,
akik bekapcsolódtak a közös munkába. Így jött létre szakmai közösségünk,
majd alakult meg hivatalos formában is Egyesületünk. Mindennek eredmé-
nyeképpen kerültek kiválasztásra azok az ének-zenei, képzőművészeti és
táncművészeti műhelyek – számszerint 18 –, amelyeket az ezredfordulón
hospitálás jellegű bemutatókon véleményeztettünk. Ezek között vannak
azok a művészeti műhelyeket is –, amelyeket ma és holnap a Psalmus Hu-
manus Napok keretében Önöknek is módjukban lesz megtekinteni.

Bevezetőmben azt a kérdést tettem fel, hogy adhat-e választ korunk nevelési
és társadalmi kihívásaira a kodályi zenepedagógia?
Úgy gondolom, hogy a kiválasztott és bemutatásra kerülő művészetpeda-
gógiai metódusok erre egyértelműen igenlő választ adnak. Meggyôződésünk,
hogy közoktatásunk kiaknázatlan kincsestára a művészeti nevelés területe.
Számos jelentős társadalmi probléma megoldásában hatékonyan és eredmé-
nyesen segítene, ha a szükséges feltételeket és körülményeket biztosítanák
számára. Ezek közül mindössze három példát említenék:
Legelőször korunk egyik legnagyobb oktatási kihívásaként a nyelvtanulást
említem. A jó hallás, az auditív érzékenység, a vokális gyakorlottság, az in-
tonációs képesség, ritmus érzék, sorolhatnám még, mind-mind hatásosan
segítik az idegen nyelv gyakorlását és elsajátítását.
A művészeti nevelés hatékony segítséget nyújthat a szociális és kulturális
hátrányok leküzdéséhez. Példaként megemlítem a konferencia folyamán be-
mutatásra kerülő zeneóvodai programunkat, mely az írás-olvasási zavarok
kialakulásának megelőzésében segít. Ez azért nagy jelentőségű, mert a hát-
rányos helyzetű gyermekek egész életpályájának gátjává válik, hogy jó-
részük az írás-olvasást nem képes eszközszinten használni, azaz nem tanul-
nak meg írni-olvasni. Mégis a hazai kb. 360 000 óvodáskorú gyermek
közül mindössze 4 000 jár zeneóvodába.
Valószínűleg ehhez az alacsony számhoz jelentősen hozzájárul a szak-
emberhiány, és az is, hogy az óvodáskorú gyermekek csak külön térítés

15