Page 74 - Tehetséggondozás Kodály szellemében

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

pi játékok, mondókák, kiolvasók, dalosjátékok a mi repertoárunk részét is
képezik, a különbség a súlyponti eltolódásban van. Ismét a tudatos alkal-
mazás szempontjából éreztem fontosnak elmerülni ebben a területben is:
hasznos volt látni, hogy milyen részképességek fejlesztésére alkalmazhat-
juk a tánc elemeit, ennek ismeretében bátrabban és ügyesebben alkalmaz-
hatjuk zenés foglalkozásainkon is.
Egy továbbképzés nem csak a befogadás tere, hanem a megvitatásé is,
ami ezúttal különös módon valósult meg. Szerencsére sok ismerős kollégá-
val találkozhattam, olyanokkal is, akikkel eddig csak az internetes felületről
ismerhettük egymást, de egykori csoporttársam is a hallgatók között volt.
A húszfős társaság egy nyelvet beszélt, az előadásokban konstruktívan, al-
kotó módon és érdeklődően vettünk részt, a szünetekben pedig rögtön meg
is vitattuk a hallottakat és tapasztalatot cseréltünk, ki mit és hogyan csinál
a maga iskolájában. A velük való találkozás és megismerkedés éppoly öröm-
teli és hasznos volt, mint a három nap előadásain való részvétel.

Végezetül a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján szeretnék köszö-
netet mondani a program vezetőjének, K. Udvari Katalinnak. Hála az ő
gondos és alapos szerkesztő munkájának, egyedülálló találkozási felület
jöhetett létre tudósok, karnagyok, pedagógusok, művészek között. Mind-
annyiunk számára különleges módon nyújtott feltöltődést a hétvége, és
adott megerősítést abban, hogy a zenei műveltség megszerzése, megkedvel-
tetése az iskola kötelessége, amiben nekünk személyesen komoly, döntő
felelősségünk van. Katalin missziós munkájához szívből kívánok további
sok erőt, kedvet és sikert!

(Az írások megjelentek: a www.parlando.hu 2020/3. számában és a ZeneSzó – a Magyar
Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA XXX. évfolyam 9.
számában. 2020. december, 15-6. oldal.)

74