Page 71 - Tehetséggondozás Kodály szellemében

TeheTséggondozás Kodály szellemében a hazai KözoKTaTásban
(30 ór ás aKKrediTálT Tanár-TovábbKépzési progr am)

hátterét, ezt megismerve hivatásunk még bátrabb és hitelesebb képviselői-
ként térhetünk vissza iskoláinkba, tanítványaink és kollégáink közé.
Vekerdy Tamás videoüzenetéből kitűnt számomra, és nem kevés csaló-
dással járt, hogy a Kodály koncepció már az első lépései idején értelmezési
zavar áldozata lett: a mintául szolgáló kecskeméti intézmény eredményeit
„versenyistálló” módjára próbálták a később alapított iskolák elérni, hogy
külsőségeiben hasonlítsanak az alapítókhoz. Ez természetszerűleg hirte-
len, látványos felemelkedéssel járt, de téves utat is jelenthetett – megkoc-
káztatom, a pár évtizeddel későbbi országos szintű leépülés, visszaesés oka
is ebben keresendő. A koncepció helyes alkalmazása a fej, a szív és a kéz
(esetünkben az énekhang) egyenlő arányú fejlesztésében rejlik. Ha ez az
egység nem él, akkor célt tévesztettünk.
Baráth Zoltán bemutatója a digitális technika alkalmazásáról alig is-
mert szegmensét tárta fel a zeneoktatásnak. Sajnálattal tapasztaltam, hogy
az általa kidolgozott tananyag és gyakorlat szinte egyáltalán nincs jelen az
oktatási palettán, pedig láthattuk, milyen sokoldalúan és korszerűen nyújt
segítséget a tehetség kibontakozásához a legmodernebb eszközökkel. Ma
már létezik digitális írásbeliség a zenében is, amit a gyerekek éppoly ügye-
sen és kreatívan tudnának alkalmazni, mint a nyelv vagy a grafika terüle-
tén. Bárcsak lennének olyan intézmények és erre nyitott pedagógusok,
akik befogadnák a programjukba ezt a képzést!
Szívesen hallgattuk Baráth Yvette előadását, melyben számos gyakorla-
ti tanáccsal lettünk gazdagabbak a hangképzés terén. Gondolatai szeren-
csésen összecsengtek a további előadókéval, tárházukból bőségesen tud-
tunk válogatni.
Dr. Mindszenty Zsuzsánna szuggesztív karnagyi és előadói személyi-
sége ragyogó módon képviselte azokat az alapelveket, melyeket mindany-
nyian magunkénak vallunk. Ahhoz, hogy ezeket állhatatosan meg is jele-
nítsük a magunk környezetében, nagy segítséget nyújtott Zsuzsánna össze-
foglalója. Hitvallása számomra az Egyesület által megalkotott esszencia
esszenciájaként működött: a Tanárnő által tömören megfogalmazott kije-
lentések értékről, célokról, feladatokról oly világosak és egyenesek voltak,
hogy ha magunkkal visszük, akkor mellettük nem fér meg semmi, ami
másodrendű, értéktelen, hasztalan.
Bodnár Gábor és Stipkovits Fülöp az idegen nyelvek útján világítottak
rá a zene egyik legfontosabb dimenziójára, ami a kulturális kapcsolatokban
rejlik, legyen az akár tőlünk időben vagy térben távol álló. Előadásukban

71