Page 40 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

konzekvenciákat vonhat maga után. Ezért fontosnak tartanánk tágabb élet-
kori határok között, különbözõ pedagógiai helyzetekben részletesebb vizs-
gálat tárgyává tenni.
Az intellektuális és a személyiségvizsgálatok között kimutatott összefüg-
gések általában megnyugtatóak, mert arra utalnak, hogy különbözõ mód-
szerekkel nyert eredményeink egymást támogatják, s így az alkalmazott
módszerek megbízhatóságát demonstrálják.
A zenei képzés szempontjából vizsgálva ezeket az összefüggéseket, lát-
tuk, hogy a zeneiseknél a kreativitás az emocionális érzékenységgel, és az
élményfeldolgozásra, belsõ kontrollra utaló jegyekkel kapcsolódik össze,
míg aktivitásukat, energiájukat inkább az intelligenciát alkotó „szigorúbb”
gondolkodást igénylõ feladatok megoldásába vonják be. A nem zeneisek
pedig a kreatív mûveleteket végzik fokozottabb energiával – talán azért,
mert õket ilyenért nem szokták jutalmazni, vagy még inkább, nem volt
módjuk arra, hogy annak játékos örömét átéljék.
A kreatív feladat megoldásának mechanizmusa azonban a két nem ze-
neis osztályban igen különbözõ lehet. A magas szociális státusú Z-re általá-
ban jellemzõ az energiatöltés, ambiciózusság magas foka, s ennek alapján
valószínû, hogy õk újszerû feladathelyzetbe fokozott energiabedobással
mennek bele. Igen valószínû az is, hogy számukra a kreativitás tesztek új-
szerûbben hatottak, mint a zeneisekre. Egy ilyen beállítódás azonban ezek-
nél a feladatoknál nem kedvezõ, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy õk a
K osztállyal szemben erõsen lemaradtak.
A CN osztályról adataink alapján mást kell feltételeznünk. Mivel közöt-
tük kevés az energikus, ambiciózus gyerek és kiugróan sok a feladathelyzet-
ben gátlásokkal küszködõ, feltételezhetõ náluk egy fokozottabb kudarcke-
rülési tendencia. Ezt alátámasztja a fantázia történetmondásnál náluk ta-
pasztalható rossz kimenetelû történetek igen kis aránya is. Õk tehát a krea-
tivitást hívó helyzetekben valószínûleg – Z-hez hasonlóan – csak a feladatot
látják, de ekkor kudarckerülési tendenciáik kerülnek felszínre, s legátlód-
nak. Kreatív kapacitásukat csak teljesen kötetlen (szabad idõ) helyzetekben
tudják felszínre hozni. Ez a hatás náluk nagy valószínûséggel az intelligen-
cia feladatokban is érvényesül.
A nem zeneisek közül tehát az alacsony szociális státusúakra a feladat
elhárítása, a magasakra pedig annak túlzottan komolyan vevése a jellemzõ.
Amennyiben ezek a beállítódások felnõttkorra is fennmaradnak – amit
ezekbõl az adatokból nem tudhatunk –, akkor sarkítva a jellemzõket, elõt-
tünk áll a munkát, mint feladatot kényszernek és énidegennek tekintõ, s
csak a szabad idejében élõ, másrészt pedig a munkát, mint feladatot, erõfe-
szítést, ambíciót igénylõ, és csak a szigorú, „sínen futó” gondolkodást moz-
gósító ember képe.

40