Page 39 - Kodály zenepadagógiai öröksége

Kodály Zoltán Zenepedagógiai öröKségéneK időszerűsége
a 21. sZáZad globaliZálódó világában
hogy náluk sokkal kisebb mértékben fordul elõ a feladathelyzetben fellépõ
gátlás (Do).
A zenei nevelés kreativitást fejlesztõ hatása az alacsonyabb szociális hely-
zetû csoportnál is megmutatkozott, akik nemcsak saját kontrollpárjukat
múlják felül, hanem elérik, sõt, egyes próbákban illetve években felül is
múlják a magas státusú nem zenés csoport teljesítményét.
Az intelligenciavizsgálatokban megjelenõ szociális különbségeket már
említettük. E globális különbségek megléte mellett azonban kiderült, hogy
a zenei képzés hatására az évek során az alacsony szociális státusú gyere-
keknél csökken a verbális és a nem verbális intelligencia közötti aránytalan-
ság, azaz az intelligencia szerkezete kiegyensúlyozottabbá válik. Mindezek
arra utalnak, hogy a zenei nevelésnek kulturális hátrányt kompenzáló hatá-
sa az intelligencia szerkezetén és a kreativitás fejlesztésén keresztül érvénye-
sülhet.
A zenei nevelés hatására megnõ az intelligencia és a kreativitás korrelá-
ciója. Az egyéni változásokat elemzõ összehasonlításaink szerint ez annak
az eredménye, hogy a zeneis gyerekek kreatív teljesítménye hozzáfejlõdik
saját intelligenciaszintjükhöz. Tehát csökken azoknak a száma, akiknél vi-
szonylag jó intelligencia alacsony kreativitással társul, míg a nem zeneisek-
nél gyakrabbak az ilyen elõfordulások. Tehát nemcsak az intelligencián be-
lül, hanem az intelligencia és a kreativitás között is egy kiegyensúlyozottabb
szerkezet alakul ki.
A zenei képzés hatásának tulajdonítható az is, hogy míg a nem zenés
osztályokban a kreativitás tesztek közötti kapcsolatok szervezõ elve a verba-
litás – nem verba li tás, addig a zeneiseknél ez az elv a 4. osztályban már nem
érvényesül. Feltételezhetõ, hogy a zeneis gyerekeknél inkább a megoldás-
hoz szükséges gondolkodási mûveletek azonossága rejlik ezek mögött a
kapcsolatok mögött. Ezt alátámasztja az, hogy megítélésünk szerint a náluk
jellegzetesen összekapcsolódott konzekvencia (verbális) és tárgyjavítás (ve-
gyes) feladatok egyaránt implikáció kibontását és következmények megta-
lálását igénylik, a körök (nem verbális) és a szokatlan használat (verbális)
feladatok pedig (a használat során kialakuló és a vizuális) konvencióktól
való eltérést kívánják meg. Ez a feladat lényegébõl fakadó sajátosságaihoz
való jobb, hajlékonyabb alkalmazkodás jeleként értelmezhetõ.
A zenei képzés a szakirodalomból jól ismert, s a mi adatainkban is je-
lentkezõ szociális helyzet és intelligencia közötti kapcsolatot is befolyásolja.
Az évek során a zeneis csoportnál gyengült e két tényezõ közötti korreláció,
míg a nem zeneiseknél ez az összefüggés erõsödött. Ez a tendencia különö-
sen erõs a performációs (nem verbális) jellegû intelligencia összetevõben.
Ez a jelenség – amennyiben további igazolást nyer – általánosabb pedagógiai

39