Page 11 - Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület alapítása
P. 11
A PsAlmus HumAnus művészetpedagógiai egyesület
megalapítása és tevékenysége
Milyen művészetpedagógiai műhelyek kerültek
a Psalmus programban kiválasztásra?
Kodály Zoltán nevelési elveinek szellemében a már évek óta eredményesen
működő, de többnyire kevéssé ismert művészeti pedagógiai műhelyeket
kerestünk meg. A modellértékű művészetpedagógiai metódusok a közok-
tatás keretein belül kínálnak lehetőséget a gyermekek művészeti nevelésére.
Ez lehetővé teszi a társadalom minden rétegének:
• a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozását,
• az átlagos képességűek kibontakoztatását,
• a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását,
• a fogyatékossággal élők társadalmi beilleszkedését – egészségi állapo-
tuktól függetlenül is, például vakoknak, mozgássérülteknek –, az
örömszerző művészi élménnyel való találkozást és az abban való aktív
részvételt.
E szempontok alapján csoportosítottuk a műhelyek bemutatását:
Kodály Zoltán zenepedagógiai elveire épülő művészeti metódusok:
1. a kodályi zenepedagógiai hagyományokon alapuló integrált művészet-
pedagógiai program bemutatása,
2. zenei nevelés az óvodában: „zene, játék, öröm”,
3. énektanítás és kórusvezetés,
4. énektanítás és nyelvoktatás kapcsolata a gyakorlatban:
a.) énektanítás és angolnyelv-oktatás,
b.) énektanítás és németnyelv-oktatás,
5. néptánctanítás.
A multikulturális nevelés lehetőségei:
6. a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni nevelése a képes-
ség- és tehetségfejlesztésben – a keresztkoherencia/tantárgyak közötti
szinkronitás elvére alapozva,
7. roma költészet és irodalom.
A komplex művészeti nevelés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozások
keretében:
8. részképesség-fejlesztés óvodásoknak és kisiskolásoknak (5–8 éves ko-
rig): látás, hallás, tapintás, koordinált mozgás, figyelemkoncentráció,
9. komplex művészeti nevelés (Kokas-módszer): zene, mozgás, kép-
zőművészet alsó tagozatosoknak,
11