Page 19 - Psalmus Humanus Napok konferencia

az EmbEri agy aSzimEtriáia

hogy a két félteke még viszonylag egyszerű mintákat is másképpen lát:
a jobb félteke látása „harmonikusabb” mint a bal féltekéé. Rajzban is vissza-
adható, háromdimenziós térkészsége pedig elsősorban, vagy csak kizárólag
csak a jobb féltekének van. A jobb féltekének ez a „térelőnye” azonban nem
csak az érzékelésben van meg, hanem megmutatkozik a térben való mani-
pulációs, tehát a motoros válaszok kapcsán is. A látás minősége, éppúgy
mint a muzikalitásé, ugyancsak jelentős mértékben függ az adott érzékelés
(látás, muzikalitás) tanulásától.
A jobb félteke érzelmi reakciói általában erőteljesebbek mint a bal félte-
kéé. Utóbbi a szárazabb, pragmatikusabb, logikai megközelítésű módokat
kedveli – a jobb félteke szubjektívebb, altruisztikusabb, de egyben őszin-
tébb is. Érdekes, hogy humorérzéke csak a jobb féltekének van.
A jobb félteke szívesebben foglalkozik az új, soha nem hallott hipotézi-
sekkel – a bal féltekét viszont inkább olyan problémák, hipotézisek érdek-
lik, amelyekkel, vagy legalább is hasonlókkal már találkozott előzőleg.
Ez magyarázza azt is, hogy a jobb félteke általában kreatívabb, mint a bal.

A kisebb (minor) félteke

A beszédes félteke rendelkezik tehát azokkal a lényegi tulajdonságokkal –
írott, beszélt nyelv, vagyis emberi kommunikáció -, amelyek elsősorban ha-
tározzák meg az emberi jelleget. Ezért is nevezik „domináns” féltekének,
ellentétben a kevésbé tudatos „néma leventével”, a jobb féltekével, amelyet
éppen ezért a kisebb (minor) féltekének neveztek el. Sir John Eccles, Nobel
díjas agykutató több művében is kifejti, hogy a domináns félteke, éppen
ezért, mert csak ő tud beszélni, azaz magát „öntudatosan” kifejezni, illetve
szocializálni, egyedüli képviselője az emberi éntudatnak, illetve a lelki tulaj-
donságoknak, míg a néma félteke tudata állati szintű tudat csupán. Mások,
pl. Sperry, bár ugyancsak a két félteke különböző tudati szintjéről beszél-
nek, nem választják el azokat ilyen élesen egymástól, illetve nem zárják ki
annak lehetőségét, hogy az emberi tudat kialakulásához – normális kö-
rülmények mellett természetesen – a jobb félteke is alapvetően hozzájárul
(hat).
A probléma rendkívül izgalmas, de közelebbi vizsgálatához mindene-
kelőtt tudnunk kell, azt, hogy mit tud a néma félteke, s miben kevesebb,
illetve – esetleg – több mint a beszélő hemiszférium.

19