Page 40 - Psalmus Humanus Napok konferencia

dr. nagyné KovácS barbar a

megfelelő ingereket, amelyek később a számolási képesség kialakulásában
fontos szerepet játszanak majd.
Területem: az óvodáskori szakszerű zenei nevelés, amely a zene megsze-
rettetése, befogadására való felkészítés és zenei anyanyelvünk ápolása mel-
lett magában foglalja a zenei készségek, képességek fejlesztését is. Valamint
foglalkozom mindennek hatásával a tanulási képességeket meghatározó
pszichikus funkciók fejlődésére és alakulására.
Ezek a bizonyos pszichikus funkciók, amik a tanulási képességekért fe-
lelős részfunkciókat jelentik, a következők: a látott, hallott, tapintott infor-
mációk összekapcsolásának képessége, a vizuális észlelés és differenciálás,
az auditív információk pontos észlelése és megkülönböztetése, a koordinált
mozgás, a rövidtávú vizuális- és verbális emlékezet valamint a figyelemkon-
centráció. Ezek a jó, a sikeres tanulás feltételei. Ezeket pedig sok, sok, sok
apró kis részképesség alkotja, és ezeket a részképességeket legjobban moz-
gás által, mozgással lehet fejleszteni.
Az óvodás gyermekek képességeit az óvodapedagógusok sok területen
nagyon jól fel tudják mérni. Közismert az iskolaérettségi vizsgálat. Ehhez
számos olyan vizsgálat tartozik, amit az óvodapedagógusok ismernek, el
tudnak végezni, meg tudják állapítani belőle, hogy az adott kisgyermek elég
felkészült-e már arra, hogy az iskolai tanulást elkezdhesse. Vannak azonban
olyan részképességek is, melyek hiánya, vagy fejletlensége óvodás korban
még nem észrevehető, csak később, amikor elkezdődik az írás-olvasás és
számolás.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciókat alkotó rész-
képességeket – ismertetésük nem témája ennek az előadásnak – mozgás ál-
tal, különböző mozgásformák gyakorlásával lehet a legeredményesebben
fejleszteni.
Ezt egy konkrét példával szeretném érzékeltetni:
A gyermek, mondjuk Zolika, 5 éves. A feladat: rajzolj a rajzlapodra felső
részére egy karikát!
Zolika a feladathoz nem kezd hozzá.Vajon mi ennek az oka? Kizárva azt
a lehetőséget, hogy azért nem rajzol karikát, mert ő most bizony nem akar
karikát rajzolni, tétlenségének számos oka lehet. Talán az a legegyszerűbb,
ha sorba vesszük mindazokat a részképességeket, melyeknek megléte a fel-
adat elvégzéséhez szükséges.
Lehet, hogy nem tudja, hogy asztalon fekvő rajzlapon hol van a felül.

40