Page 44 - Psalmus Humanus Napok konferencia
P. 44

dr.vEKErdy tamáS


          ket, zenét és táncot tanulnia? Azért, hogy belső természetét harmóniába hoz-
          za a világ természetével, a kozmosz természetével. Püthagorasz szerint is a
          zene a kozmosz éneke, amelyet nem hallunk testi füleinkkel, de amelyet on-
          nan le tudunk hozni ide a számviszonyok misztikus törvényeivel.
            És már ugrottunk is egyet Európába, ahol a nagy görög iskola anyanyel-
          ven és matematikán kívül elsősorban fuvolát, éneket és körtáncot tanított.
          Ez később feledésbe merült, és lassan – és most nem kísérem végig ezt a
          fejlődést – kialakult a fej iskolája. Az érzelmeket többé nem művelték, bár
          még a középkorban hét szabad művészetről beszélünk. Ott is jelen volt a
          zene természetesen. De napjainkban nyomon követhetjük, hogy hogyan tű-
          nik el a művészet az iskolából, miközben a kilencvenes évek első felének
          vizsgálatai azt kérdezték meg, hogy min múlik, hogy valaki boldogul-e az
          életben? Azt a választ kapták – elolvashatják magyarul is, Daniel Goleman
          könyvében –, hogy az, hogy valaki beválik-e az életben, abban az iskolában
          megtanult szóbeli anyagnak mintegy tizennyolc százalékos szerepe van. Mi-
          nek van nagy szerepe? Mi teszi ki a maradék nyolcvankét százalékot? Az
          intelligenciáknak az a sokféle fajtája, amely vagy átmegy egy egyedfejlődé-
          sen és kibontakozik, vagy nem. E sokféle fajtából, amit fölfedeztek legújab-
          ban, az egyik legfontosabb, mondhatnám a döntőfontosságú az érzelmi in-
          telligencia. Nem is az IQ, az értelmi intelligencia hányadosa játssza a döntő
          szerepet  a  későbbi  beválásban,  a  boldogulásban,  abban,  hogy  kibírom-e
          önmagamat és környezetemet, családomat, munkahelyemet, feletteseimet,
          beosztottaimat, munkatársaimat, gyerekeimet, szüleimet, feleségemet, há-
          zastársamat, hanem az EQ, az emocionális kvóciens, az érzelmi intelligen-
          cia játssza a döntő szerepet. Az érzelmi intelligencia természetesen a család-
          ban gyökeredzik, de azután óvodában, iskolában a szabad játékban, a mesé-
          ben, énekben, zenében, majd az iskolába lépve kifejezetten a művészeti te-
          vékenységekben bontakozik ki.
            Vessünk egy pillantást a régi magyar iskolára. Reformáció-ellenreformá-
          ció: kitűnő, szigorú iskolák. Rengeteg időt fordítanak iskoladrámák írására,
          ezek színpadi előadására, feldíszletezésére, kosztümök varrására, stb. Külön
          működtetnek zenekart, ami részt vesz ezeken az előadásokon, énekkart és
          mindezt a szorgalmi időből veszik el. Többet tudtak a múlt század kilencve-
          nes éveinek eredményeiről ösztönösen annyit, mint ma közoktatásunkban
          akár tudatosan is tudunk! Ahelyett, hogy a gyerekek fejét tömték volna eb-
          ben az időben is, művészeti tevékenységeket folytattak! Jó iskolákban még
          a XX. század elején is azt látjuk Magyarországon, hogy jelentős szerepe van


          44
   39   40   41   42   43   44   45   46   47   48   49