Page 44 - Psalmus Humanus Napok konferencia
P. 44
dr.vEKErdy tamáS
ket, zenét és táncot tanulnia? Azért, hogy belső természetét harmóniába hoz-
za a világ természetével, a kozmosz természetével. Püthagorasz szerint is a
zene a kozmosz éneke, amelyet nem hallunk testi füleinkkel, de amelyet on-
nan le tudunk hozni ide a számviszonyok misztikus törvényeivel.
És már ugrottunk is egyet Európába, ahol a nagy görög iskola anyanyel-
ven és matematikán kívül elsősorban fuvolát, éneket és körtáncot tanított.
Ez később feledésbe merült, és lassan – és most nem kísérem végig ezt a
fejlődést – kialakult a fej iskolája. Az érzelmeket többé nem művelték, bár
még a középkorban hét szabad művészetről beszélünk. Ott is jelen volt a
zene természetesen. De napjainkban nyomon követhetjük, hogy hogyan tű-
nik el a művészet az iskolából, miközben a kilencvenes évek első felének
vizsgálatai azt kérdezték meg, hogy min múlik, hogy valaki boldogul-e az
életben? Azt a választ kapták – elolvashatják magyarul is, Daniel Goleman
könyvében –, hogy az, hogy valaki beválik-e az életben, abban az iskolában
megtanult szóbeli anyagnak mintegy tizennyolc százalékos szerepe van. Mi-
nek van nagy szerepe? Mi teszi ki a maradék nyolcvankét százalékot? Az
intelligenciáknak az a sokféle fajtája, amely vagy átmegy egy egyedfejlődé-
sen és kibontakozik, vagy nem. E sokféle fajtából, amit fölfedeztek legújab-
ban, az egyik legfontosabb, mondhatnám a döntőfontosságú az érzelmi in-
telligencia. Nem is az IQ, az értelmi intelligencia hányadosa játssza a döntő
szerepet a későbbi beválásban, a boldogulásban, abban, hogy kibírom-e
önmagamat és környezetemet, családomat, munkahelyemet, feletteseimet,
beosztottaimat, munkatársaimat, gyerekeimet, szüleimet, feleségemet, há-
zastársamat, hanem az EQ, az emocionális kvóciens, az érzelmi intelligen-
cia játssza a döntő szerepet. Az érzelmi intelligencia természetesen a család-
ban gyökeredzik, de azután óvodában, iskolában a szabad játékban, a mesé-
ben, énekben, zenében, majd az iskolába lépve kifejezetten a művészeti te-
vékenységekben bontakozik ki.
Vessünk egy pillantást a régi magyar iskolára. Reformáció-ellenreformá-
ció: kitűnő, szigorú iskolák. Rengeteg időt fordítanak iskoladrámák írására,
ezek színpadi előadására, feldíszletezésére, kosztümök varrására, stb. Külön
működtetnek zenekart, ami részt vesz ezeken az előadásokon, énekkart és
mindezt a szorgalmi időből veszik el. Többet tudtak a múlt század kilencve-
nes éveinek eredményeiről ösztönösen annyit, mint ma közoktatásunkban
akár tudatosan is tudunk! Ahelyett, hogy a gyerekek fejét tömték volna eb-
ben az időben is, művészeti tevékenységeket folytattak! Jó iskolákban még
a XX. század elején is azt látjuk Magyarországon, hogy jelentős szerepe van
44