Page 87 - Psalmus Humanus Napok konferencia

„PSalmUS HUmanUS” Hagyomány éS mEgúJUláS a magyar zEnEi nEvEléSbEn

egy ilyen országos programmal, amelyben a zeneoktatás legkülönbözőbb
területein tevékenykedő tehetséges, kreatív pedagógusok együtt mutatnak
irányt a továbblépéshez. Akik ismerik Udvari Katalint, tudják, hogy ő tény-
leg hegyeket képes megmozgatni. S bár jómagam csak kívülről csodáltam a
Psalmus-programot és mindazokat a szakembereket, akiknek eredményeit
Katalin által ismerhettem meg, végül engedtem magam meggyőzni arról,
hogy segíthetem a programot az előadás megírásával. Az egyes műhelyek
vezetőitől illetve a metódusok kidolgozóitól is megkaptam minden szüksé-
ges segítséget egy hiteles összefoglaló megírásához, és az angolra fordított
szöveget – szintén az interneten – elküldtem a nemzetközi bizottságnak,
amely aztán meghívott a konferenciára: tartsak 40 perces beszámolót „Psal-
mus Humanus” Hagyomány és megújulás a magyar zenei nevelésben címmel.
Beszámolóm elején bemutattam, mi a jelenlegi szerepe az ének-zenetaní-
tásnak a közoktatásban zenei nagyhatalomnak tartott országunkban. El-
mondtam, mi a különbség a jelenleg is virágzó zenei elitkultúra és a társada-
lom egészét érintő zenei nevelés között, különös tekintettel arra, hogy Kodály
ez utóbbit szorgalmazta. Statisztikai adatokat ismertettem, amelyekből kide-
rül, hogy a „magyar módszernek” nevezett csodából a magyarok csupán ele-
nyésző kisebbsége, talán 3%-a részesül, ma már persze ennyi sem. Bemutat-
tam a zene- és művészeti iskolákban megfigyelhető, ezzel ellentétes pozitív
tendenciát, nem hagyhattam viszont említetlenül a tanár- illetve tanítóképzés
gyötrő gondjait. Mivel a kodályi elgondolásoknak a gyakorlatba való átülteté-
sét sok jogos kritika érte és éri, a tanárok képzettsége, szakmaszeretete döntő
kérdés. A gondok rövid felsorolása után bemutattam Udvari Katalin első,
Psalmus Humanus című könyvét, és ezzel kapcsolatban a kecskeméti Ko-
dály-iskola indulásáról, az ottani zenés foglalkozásokról is szóltam. A pszi-
chológiai hatásvizsgálatok eredményeinek ismeretésekor azt is le kellett szö-
geznem, hogy ezeknek a közgondolkodásra és az oktatásirányítók döntésho-
zatalára vajmi kevés hatásuk van. Végül az előadás legfontosabb részében a
már említett 18 zenei-művészeti műhely bemutatása következett. Mondan-
dómat érzékletesebbé tette, hogy azt a Duna Televízió által készített doku-
mentumfilm részleteivel illusztrálhattam. Így a hallgatóság könnyebben el
tudta képzelni az egészséges és fogyatékkal élő gyerekek körében végzett
énekes-zenés-táncos-kézműves foglalkozásokat. Az is sokat jelentett, hogy
Udvari Katalin a programról angol nyelvű szórólapot készíttetett.
A beszámoló a konferencia többi előadásával együtt megjelent angolul
CD-ROM-on és papírformátumban is, s így az áttörést jelentő magyar pro-

87