Page 89 - Psalmus Humanus Napok konferencia

„PSalmUS HUmanUS” Hagyomány éS mEgúJUláS a magyar zEnEi nEvEléSbEn

a zene kedvéért erőltetjük, hogy több zene legyen a népiskolában, hanem az egész
ember fejlődését javítjuk ezzel.”
A kutatások azóta is folynak; most csak egyetlen példát idéznék: egy
Svájcban 12 éve befejezett hároméves hatásvizsgálat immár olyan esetben is
bebizonyította, hogy a rendszeresen muzsikáló gyerekek a kontroll-cso-
porthoz képest jobb eredményeket érnek el más tárgyakban is, amikor
ezeknek a tárgyaknak az óraszámát csökkenteni kellett, azért, hogy idő le-
gyen a zenei elfoglaltságokra.
A 2002-es bergeni ISME-konferencián vagy 20 helyszínen 200 előadás,
bemutató, kiállítás zajlott, úgyhogy csak néhány mozaik megmutatására
van módom. A hatásvizsgálatok, a pszichológia és az agykutatás eredmé-
nyei, az érzelmi és értelmi nevelés arányának kérdései változatlanul fontos
témák. Az utóbbi években egyre inkább központi helyet foglal el a számító-
gép sokirányú felhasználása a zeneoktatásban. Fontos terület a zeneterápia
és a fogyatékosok zenei nevelése, ugyanígy az improvizáció, a kreativitás, az
élményközpontú zenetanítás. Óriási kihívás a multikulturális csoportok ta-
nítása, amikor egy-egy osztályban eltérő kultúrájú gyerekek tanulnak. Már
nálunk is előfordul, hogy magyar, roma és mondjuk kínai kisgyerekekkel
kell egyszerre foglalkozni. Mi várható, amikor az unió tagjaként célországgá
válunk a bevándorlók számára? Vajon felkészítik-e erre a leendő tanárokat?
Az interdiszciplináris nevelés, azaz a különböző tantárgyak összekapcsolá-
sa ugyancsak régóta foglalkoztatja a nagyvilágot. Sok országban, például
Norvégiában vagy Ausztráliában is virágzik a családzene program. A csalá-
dok – csecsemőtől a dédszülőkig – egy zenei vezető irányításával együtt
énekelnek, táncolnak, hangszereket készítenek, közös művészeti élménye-
ket szereznek egy klubfoglalkozás keretében, és együvé tartozásuk érzete is
megerősödik. Hadd említsek meg néhány, számomra egészen elképesztő
kezdeményezést is. Az Egyesült Államokban, az Indiana Egyetemen folyta-
tott hagyományőrző programban a legmodernebb hang- és képrögzítés
eszközei mellett a műholdas közvetítést is felhasználják. Ha amerikai gyere-
kek – mondjuk – egy japán dalt tanulnak, úgy teszik minél autentikusabbá
és élvezetesebbé a produkciójukat, hogy japán karnagyot kérnek meg, vezé-
nyelje őket, magyarázza el nekik, hogy hogyan kell hangsúlyozni a szöveget,
hogyan mozogjanak, és így tovább. Mindezt műholdon keresztül, tehát a
karnagy Japánban van, de ő is ugyanúgy látja és hallja az Amerikában ének-
lő gyerekeket. A Finn Külügyminisztérium olyan projektet finanszírozott,
amelynek keretében három év alatt négyszer utaztattak 100 gyereket Finn-

89