Page 92 - Énekiskolák helyzete

Psalmus Humanus művészetpedagógiai egyesület

Turmezeyné Heller Erika
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kará-
nak docense, karvezető
Kodály koncepciója a korszerű tanuláselméletek tükrében

Kodály pedagógiai elképzelései nem az ének-zene módszer-
tani kérdéseiből indultak ki, hanem egy átfogóbb, magasabb
cél, a magyarság kulturális felemelkedésének, a társadalom
megújulásának útját keresve fordult érdeklődése a pedagógia
felé. Ideálja szerint a művészetek erejével nevelt „teljes emberek”
elkövetkező generációi egy új, jobb világot építenek fel. A kortárs
életreform-mozgalom kínált ehhez modellt Kodály számára, és a
reformpedagógiai törekvésekkel együtt, azok szellemi rokonaként
vallotta a korán megkezdett művészeti nevelés fontosságát a
gyermeki személyiség hatékony alakításában. Hitte, hogy az el-
idegenedett ipari társadalomba a népi kultúra romlatlansága,
ősereje hozhatja vissza a humánumot. Az általa vágyott világban
a zene nem csak az elit kiváltsága, ezért vált demokratikus szel-
lemiségének megfelelően fontossá a „zenei analfabétizmus” fel-
számolása. Kodály koncepciójának ezen sarokpontjai – a min-
denkinek elérhető, korai életkorban megkezdett zenei nevelés, a
vokális alapok, a népzene központi szerepe, a zenei írásbeliség
korai oktatása – más országok közoktatásában a miénktől eltérő
prioritással jelennek meg. Ezért is indokolt annak vizsgálata, hogy
a kodályi koncepció filozófiai-morális szempontokkal megalapo-
zott elemeit vajon visszaigazolja-e a kognitív pszichológia tanulás-
felfogása, amely a megismerés, megértés folyamatának, illetve a
tudás kialakulásának tanulmányozására helyezi a hangsúlyt.

7

92