Page 21 - Psalmus Humanus Napok konferencia

az EmbEri agy aSzimEtriáia

a szöveget csak énekkel együtt képes visszaadni, ének nélkül a szöveg el-
mondása nem megy. Azaz az énekkel együtt tanult szöveget valamilyen for-
mában a jobb félteke is memorizálja, de beszédként alkalmazni már nem
képes. Pedagógiai szempontból figyelemre méltó megfigyelés, hogy énekkel
kapcsolt szövegek tanulása, főleg idegen nyelveknél, könnyebb mint melódia
nélkül, s hogy az így megtanult szövegek, persze csak az énekkel asszociálva,
évtizedek múlva is sokkal könnyebben „hívhatók” elő, mint a kizárólag a bal
félteke által tanult, melódia nélküli versek vagy prózai szövegek. Bárki meg-
figyelheti ezt saját magán is: a dalszövegek a dallal és a dal ritmusával együtt
tűnnek fel újra, a szöveg tényleges jelentését kis késéssel és jelentős munka-
befektetéssel azután a bal félteke bogozza ki szükség esetén.
Vannak ugyanakkor direkt bizonyítékok is arra vonatkozólag, hogy a
muzi kalitás első sorban a jobb félteke képessége. Az un. „amuziá-t”, azaz a
muzikalitás elvesztését már a század elején megfigyelték olyan hivatásos
zenészeknél, akiknek a jobb féltekéjét érte agyvérzés. Jellemző módon be-
szédkészség-károsodás nem kísérte a zenei képességek elvesztését, vagy
csökkenését.
Figyelemre méltó másrészt, hogy ellentétben a beszéddel, amely mint lát-
tuk az előzőekben, zavarja a kézzel szimultán végzett műveleteket, az ének-
lés nem befolyásolja egyik kéz teljesítményét sem. Ez jól mutatja, hogy a
muzikalitás messze nincs olyan szoros (s ezért egymást zavaró) kapcsolat-
ban a motoros kéregrésszel, mint a beszéd.
Igaz, a bal félteke is rendelkezik viszonylag a muzikalitás bizonyos eleme-
ivel, így a ritmus azonosítási képességével; sőt a komponálás jelentős mér-
tékben hasznosítja a bal félteke analitikus tulajdonságait. Mégis a melódiák,
a hangmagasság felismerése, feldolgozása, elfogadása vagy elvetése, a zene
vagy ének élvezete elsősorban a jobb félteke tulajdonsága. Bal félteke sérült
embereknél a zenei, melódiafelismerés nem változott, bár a nyelvi készség
általában sérült. Megfigyelték azt is, hogy ugyanazon vizsgálati alanyoknál
valamely zenei kompozíció (pl. Bach: Olasz Concerto) csak a jobb félteké-
ben, pontosabban a felső halántéki lebeny + prefrontális kéregben és furcsa
módon, a bal kisagyi féltekében váltott ki aktivitást. Ugyanakkor a zongo-
raskálázás a bal hallókérget aktivizálta! A skálázás ugyanis elsősorban mint
időbeli egységek egymásutánisága érdekes, az időre és ezért ritmusra is fo-
gékony bal féltekének.
Megfigyelték azt is, hogy a melódia-muzsika érzékelés, természetesen
ugyancsak jobb féltekésen, valamelyest fejlettebb a nőknél; ennek agyfejlő-

21