Page 77 - Psalmus Humanus Napok konferencia

a magyar zEnEoKtatáSi modEll jelentősége nEmzEtKözi SzEmmEl

2. A filozófiai, módszertani és didaktikai megközelítések
„aktualizálása” – legalábbis ott, ahol szükséges és lehetséges –, hogy
megfeleljünk a 21. század kihívásainak.

„Korunk jelentős gondolkodói meggyőzően kimutatták, hogy az oktatás cél-
jairól és elveiről folytatott minden komoly tárgyalást az emberi természet
többé-kevésbé átfogó elemzése inspirál. Nemigen akad koherens és megfele-
lő oktatási elmélet, amely az ember legfőbb tulajdonságait meg ne vizsgálná
és feltételezésekkel ne élne. Ugyanígy, amikor Kodály folyamatosan foglalko-
zott a zenei nevelés célkitűzéseivel és megvalósításuk módjával, egy bizonyos
antropológiai koncepcióból indult ki.” 2
Ez az állítás Csepregi Gábortól származik, és nagyon jól leírja azt a tényt,
hogy Kodály időtálló elméletet alkotott arról, hogy hogyan lehet megvaló-
sítani a jó zenei nevelést, és hogy ennek „egyetemes érvénye” változatlan.
A nevelés nagyon fontos volt Kodály Zoltán idejében. Ma éppilyen fontos, és
az lesz holnap is. A művészet, különösképpen a zene egyenrangú tantárgy
kell, hogy legyen, nem szabad, hogy csak „választható” legyen. És ki tagad-
ná, hogy „csak a legjobb elég jó” a gyerekeknek, vagy hogy „legyen a zene
mindenkié”?
Érdekes, hogy a zene és a zeneoktatás terén folytatott számtalan beszélge-
tés során, a sok bizottságban egyetlen olyan emberre sem emlékszem, legy-
en az miniszter vagy más magasrangú döntéshozó a kormányban, aki ne
értett volna egyet azzal, hogy milyen fontosak a művészetek általában és a
zene különösképpen. Éppen ellenkezőleg, néhányuk úgy nyilatkoztatta ki
ennek jelentőségét, mintha ők maguk találták volna fel. Ám amikor arra
került volna sor, hogy megvalósítsák a tantervet és a programokat, rendsze-
rint leállt az egész azzal, hogy „sajnáljuk, nincs rá pénz”, vagy „más tantár-
gyakra kell az idő”.
Természetes, hogy az elmúlt 20 évben a változó társadalmi igényekhez
újra és újra hozzá kellett idomítani az oktatást, jobban, mint bármikor ko-
rábban. Sajnos azonban ezek az adaptációk gyakran „személyes nézeteket”,
„társadalmi vagy politikai körülményeket” tükröztek, vagy egyszerűen csak
„úgy sikerültek”, ahelyett, hogy egészséges, humanista gondolkodáson és
szakmai integritáson alapultak volna.

2 gábor cSEPrEgi: Music and Soul, Kodály on Human Nature, IKS Bulletin 24/2 (1999) pp.
35-43

77