Page 80 - Psalmus Humanus Napok konferencia

gilbErt dE grEEvE

amely nem dogmatikus gondolkodáson, hanem nyílt párbeszéden és egy-
más kölcsönös tiszteletén alapulna. Burlas professzor nagyon helyesen
mondta: Kodály elképzelése „nem dogma, hanem inspiráció”.
Egy másik kényes kérdés (tudok egy helyről, ahol ez „szakadáshoz” veze-
tett), hogy vajon a zenét szaktanárnak vagy a normál osztálytanítónak kell-e
tanítania. Mindkettő mellett hallottam komoly érveket. Úgy látom, hogy ez
főképp a helyi körülményektől függ: hogy van-e tanár, és nem annyira sar-
kalatos kérdés, ha az a tanár tudja, hogy hogyan kell helyesen tanítani
a zenét. Sokkal fontosabb abban megegyezni, hogy mit jelent az, hogy
„zene-oktatást minden gyereknek”, vagy „még több zenét a közoktatásban”.
Sok hangadó számára láthatólag ez azt jelenti, hogy a zeneoktatás ma már
nem úgy fontos, mint egy „szükséglet”, hanem inkább mint „a paletta gaz-
dagítása”. Ez még mindig arra utal, hogy a zene jelentőséggel bír, de azt is
jelzi, hogy olyan valami, amit az egyén „választhat”. A tantárgy így „fakuta-
tív” lesz, és az élvezeti, luxuscikkek körébe kerül. 3
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy semmi baj az „aktualizálással”
vagy „adaptálással”, amennyiben az a hiteles filozófiai tétel eszmeiségét tart-
ja szem előtt. De mindenképpen egy dialógus eredménye kell, hogy legyen,
és nem egy dogmatikus meggyőződésé, alapos kutatás előzze meg, ne diva-
tos fecsegés, és szakmai integritás legyen az alapja, ne pedig személyes meg-
dicsőülés. Újra hangsúlyozom: ahhoz, hogy esélyünk legyen a sikerre, min-
den érdekeltnek együtt kell felemelnie a szavát.
És ami a szülőket illeti, – akiket érdekel közülük,– keresniük kell idősze-
rű anyagokat (például könyveket, cikkeket, dalgyűjteményeket), amelyek
segítségével beépíthetik a művészeti nevelést a család életébe. Ennek érde-
kében alaposan meg kellene vizsgálni, hogy milyen anyagok állnak rendel-
kezésre jelenleg, és ahol szükséges, átdolgozni őket vagy újakat alkotni.
A kulcsszó itt a „professzionalizmus”, a szakmai hozzáértés, az igény a
kiváló minőségre. És ha ez ijesztően hangzik a kormányok költségvetését
ismerve, figyeljenek oda arra, amit Terrell Bell egykori amerikai oktatási
miniszter mondott: „A kiválóság sokba kerül, de hosszú távon a középsze-
rűség még sokkal többe kerül.”

3 maria SPycHigEr: Music Education is Important, IKS Bulletin 26/1 (2001) pp. 32-43

80