Page 81 - Psalmus Humanus Napok konferencia

a magyar zEnEoKtatáSi modEll jelentősége nEmzEtKözi SzEmmEl

3. Mit lehet tenni?

A harmadik kérdéskör, amivel röviden foglalkozni kívánok az az, hogy „mit
lehet tenni?” Igazság szerint a legtöbb ember, akivel mostanában beszéltem
– különösen a kollégák – azt a benyomást keltik bennem, hogy ők alig hiszik,
hogy lehetne „egyáltalán bármit” is tenni azon kívül, mint kivárni.
És bár a „kivárás” jó taktika lehet bizonyos élethelyzetekben, ebben az
esetben semmiképp sem a legjobb választás. Figyeljünk oda a „negatív” bi-
zonyosságra. Ez azt jelenti, hogy senki sem garantálhatja, hogy sikeresek
lesznek az erőfeszítéseink a jelenlegi tendencia megtörésére, de abban telje-
sen biztosak lehetünk, hogy nem lesznek sikeresek, ha még csak meg sem
próbáljuk.
Amint már említettem, az első és legsürgetőbb teendő annak a megőrzé-
se, ami jó. Ennek érdekében meg kell nyernünk a kormányzat támogatását,
hogy biztosítsa a szükséges forrásokat; a tantervek készítőit, hogy megértes-
sük velük, hogy lehetnek változtatások, de a „modell” lényege (a zene min-
dennapos tanítása, rendes, egyenértékű tantárgyként) nem szenvedhet csor-
bát; a még megmaradt mestertanárokat (akik egyre idősebbek lesznek),

Gilbert De Greeve és Szônyi Erzsébet

81