Page 63 - Tehetséggondozás Kodály szellemében

TeheTséggondozás Kodály szellemében a hazai KözoKTaTásban
(30 ór ás aKKrediTálT Tanár-TovábbKépzési progr am)

és lehetőségével. Gyakorlatban próbáltuk ki, milyen nehéz például a dalok
tökéletes, vagy legalábbis elfogadható tartalmú fordítása – igazodva a zene
szabályaihoz.
Stipkovits Fülöp tanár úr, az ének tanítás és a német nyelvoktatás ösz-
szefüggéseit szemléltette. Megvizsgáltunk egy, két tannyelvű tantervhez
készült ének-zene tankönyv felépítését, ezáltal ráláttunk a feladat nehézsé-
geire, a benne rejlő ötletekre, lehetőségekre. Szó került a német zeneiskolák
felépítéséről, működéséről, így összehasonlíthattuk a hazai gyakorlattal.
Bemutatta az Orff hangszerek alkalmazási lehetőségeit az ének-zene okta-
tásban. Ezt nagy örömmel próbáltuk ki magunk is.
Kaibinger Pál tanár úr előadása megerősített több nézetemben is. Egy-
részt abban, hogy a zenetanulás nem csak az egészséges és tehetséges gye-
rekek privilégiuma kellene legyen. A mai zeneiskolai oktatás – amit én is-
merek – nem támogatja a tanulásban akadályozott gyerekek zenei képzését.
Több esetben is tanítottam „disz” –es gyereket, mert nagyon akartak vala-
milyen hangszeren játszani, de zeneiskolába nem vették fel őket. A legidő-
sebb tanítványom 12 éve tanul zongorázni, ő SNI gyermek. Érettségi előtt
áll, és esélyesen készül az egyetemi felvételijére. ADHD-s gyermek több
hangszeren is képes volt megtanulni és élményszerűen játszani, még zene-
karban is. Az ő esetében valóságosan életmentő kapaszkodó volt a zene.
Sorolhatnám még a példákat, de nem szükséges, hiszen ahogy tanár úr is
bemutatta, hogy a zenei fejlesztő munka mennyire fontos a gyógypedagó-
giai munkában. Másrészt a normál általános iskolai oktatásban – ahol nyil-
vánvaló az integráció – ének-zene órán több sikerélményhez juttatható a
gyermek, észrevétlenül fejleszthető. Régóta érlelődik bennem, hogy a jelen-
legi tantestület elé viszem tapasztalataimat és a tanultakat, hogy értsék
meg, miért van ének-zene óra az általános iskolákban. Bizony sokuk egész
érdekesen gondolkozik a tantárgy létjogosultságáról. Nem látják a tan-
tárgyban rejlő fejlesztő lehetőségeket és azt sem, hogy saját munkájuk is
sikeresebb lehet, ha szakmailag elismerjük és támogatjuk egymást.
Reikor Ildikó Kokas-hagyományokba ágyazott komplex művészeti ne-
velés egyik módszerét mutatta be számunkra. Nagyon szimpatikus volt
számomra a Reikart-módszer. Hazatérve alkalmaztam is 1. és 2. osztályos
tanulóknál, akik nagyon élvezték a zenére történő mozgást, festést, majd
táncot. Sokkal érzékletesebben élték meg a zene eseményeit. Számomra
azért is hasznos ez az élmény, mert szerintem a mai gyerekek képzelőereje
igen gyenge. Ami viszont azt eredményezi, hogy nehezebben tanulnak. Ez

63