Page 55 - Tehetséggondozás Kodály szellemében

TeheTséggondozás Kodály szellemében a hazai KözoKTaTásban
(30 ór ás aKKrediTálT Tanár-TovábbKépzési progr am)

megoldódna” nekünk is fontos jelmondatunk kellene, hogy legyen, ebben
a rohanó világban még inkább.
A helyes táplálkozás fontossága még több figyelmet kellene, hogy kapjon,
főleg az iskolavezetés részéről. Nálunk ugyanis 15 percet kapnak az alsósok
(az előző iskolámban 20 percet), hogy az ebédet megegyék (szerintem
inkább befalják, mert ők még lassan esznek), amin én teljesen fel vagyok
háborodva, s jeleztük is, hogy kapjanak több időt, de arra hivatkoznak,
hogy nem lehet, mert akkor nem tudják a menetrendet tartani. Osztályon
belül természetesen figyelünk a helyes étkezésre, amennyire tehetjük.
Záró előadásunkat Kovács Henriktől hallhattuk. Tetszettek a népi
játékok, számosat be is lehet vezetni a délutáni szabadidős tevékenységbe.
A nem hagyományos ugróiskolát, már meg is említettem nekik és kaptak
is az ötleten, készült is „csigaiskola”. Azt a játékot már bevezettem,
amikor hajtom a kötelet nekik körben oldalról és át kell ugrani, szokták is
játszani. Azon gondolkodtam, hogy a régebben tanult, tánc alaplépéseimet
is be tudnám illeszteni az énekórákba, akár bizonyos daloknál (pl. Szép
szakmári lányok – körtánc), vagy bizonyos témakörben (pl. Március 15-
ei dalok – fiúknak egy kis ugrós, bokacsapkodós legénytánc). Erről sem
szabad megfeledkeznünk.

Nagyon szépen köszönöm, hogy részese lehettem ennek a tartalmas,
gyakorlatokkal dúsított, énekekkel átszőtt, hasznos, élményekkel teli
és fantasztikus három napnak! A társaság is remek volt, aktív részese a
feladatoknak, alakult új ismeretség, volt régi ismerős és találkoztam
olyannal, akivel van közös ismerős. Mondhatnám, kicsi a Világ, és közös a
szenvedélyünk, átadni az ének-zene iránti igényt, hogy általa teljessé váljon
a lélek.
Köszönöm, K. Udvari Katalinnak, hogy szívén viseli az ének-zene
oktatást és igyekszik eljuttatni ezen a képzésen keresztül nekünk is, mit
lehetne még tenni, hogy a felnövekvő nemzedék Kodály szellemében
kaphassa meg a gyermekkori művészeti neveléssel az egyik legfontosabb
útravalót.
Köszönet illeti a KÓTA-t és a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai
Egyesületet, hogy támogatták és megvalósították ezt a képzést!
Azon leszek, hogy az itt hallottakat, tanultakat minél többször alkal-
mazzam és továbbadjam tanítványaimnak, kollégáimnak.

55